Gazdaság
Biztosan tartható lesz a hiánycél
Csak hibahatáron belüli eltérés van a Nemzetgazdasági Minisztérium és a jegybank fontosabb makrogazdasági előrejelzései között
Nincs veszélyben az éves költségvetési hiány GDP-arányos 2,4 százalékos szintje, de a kieső uniós pénzeket, amelyek nem érkeznek abban az ütemben, ahogy arra az idei büdzsé megalkotásakor a pénzügyi vezetés számított, itthoni forrásokból pótolni kell – jelentette ki kérdésünkre tegnap Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. A büdzsé augusztusi hiánya alacsony szinten alakult, így összességében a első nyolc hónapban a deficit mintegy 915 milliárd forintot ért el. Ez jelentős összeg, ugyanakkor a korábbi hónapokban látott folyamatok most is igazak, az adóbevételek igen kedvezően alakulnak.
A gazdasági tárca előrejelzésének főbb számai csupán a hibahatáron belüli mértékben térnek el a Magyar Nemzeti Bankétól (MNB): így az idei várható gazdasági növekedést az MNB 3,2, míg az NGM 3,1 százalékon várja, szemben az elemzők három százalékával. Jövőre mindkét intézmény némi visszaesést és három százalék alatt bővülést vár, ám 2017-re már ismét a növekedési pálya felfelé ívelésével számolnak. Mindennek feltétele persze, hogy ne következzen be szélsőséges esemény a nemzetközi piacokon. A lényeg az, hogy a magyarországi gazdasági növekedés tartósan meg tudja haladni az Európai Unió átlagát - hangsúlyozta az államtitkár.
A növekedés irányába ható tényezők között Banai Péter Benő kiemelte a kedvező munkaerő-piaci folyamatokat, amelyekben egyaránt fontos szerep jut a közmunkaprogramnak és a versenyszféra bővülő foglalkoztatottságának. A GDP gyarapodására jó esély van továbbá a beruházások fellendülése és az export dinamikája révén. Ahogyan a mezőgazdasági öntözésre szánt pluszösszegek is az ágazat izmosodását, általa a termelés növekedését segítik. A háromszázalékos középtávú inflációs cél elérését a kedvező környezet adottságok – nem kis mértékben a tartósan alacsony olajárak – miatt a fiskális politika irányítói, összhangban az MNB hét közepén megjelent, szeptemberi inflációs jelentésével, már nem 2017 első, hanem inkább a második felére várják.
Jó hírünk van ma már a kontinens országai között
5 perces interjú: Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője
– Veszélybe kerülhet a költségvetési fegyelem és a GDP 2,4 százalékát elérő éves hiány a migránshelyzet elhúzódása vagy akár az uniós támogatások elapadása miatt?
– Az utolsó negyedévben befolyó bevételekkel általában mindig behozza a központi költségvetés azt a kiesést, amit év közben elszenved. Nem lesz ez másként az idén sem. Olyan drasztikus eseményre pedig nem számítunk, amely komolyan megzavarná a folyamatokat. Sőt, váratlan pozitív sokként érte az államkasszát az olajárak mélyrepülése, ami többmilliárdos megtakarítást jelent. Közben van bőven tartalék is a büdzsében, úgyhogy nincs veszélyben az idei hiánycél.
– Vajon a jövő évi költségvetésre is hat még a pozitív sokk, vagy annál már esetleg egy kínai negatív sokktól kell majd tartani?
– Ezt egyelőre nehéz megítélni, de az biztos, hogy ma már Európában jó a magyar gazdaság híre. Több mutató alapján felzárkóztunk a mezőnyhöz. Míg 2008-ban a magyar volt az egyik legsebezhetőbb gazdaság a régióban, mára pont az ellenkezőjét mondják rólunk. Ebben a folyamatban biztonságot jelent, hogy az állampapírpiac forgalmában, az államadósság finanszírozásában egyre kevésbé szorulunk rá külföldre. Azzal, hogy a héten a jegybank lejjebb tolta a kamatfolyosót, vagyis az egynapos betétre fizetett kamatot 0,1 százalékra, a fedezett egynapos hitelre fizetendőt pedig 2,1–re csökkentette, újabb banki likviditást söpör át az állampapírpiacra.
– Ugyancsak a héten láttak napvilágot a legfrissebb fizetésimérleg- adatok. Azok is illeszkednek ebbe a vonulatba?
– Korábban azt lehetett kiolvasni a mérlegből, hogy kevés friss külföldi tőke érkezik, sőt a régebbieket is vonják ki az országból. Az elmúlt év tényadatai szerint ez a folyamat is megfordult. A tulajdonosok a megtermelt magas jövedelmet gyakran már nem küldik haza, a nettó tőkebeáramlás pozitív.