Gazdaság

Benyújtotta reformtervét a hitelezőknek Görögország

A görög mentőcsomag újabb meghosszabbításáról tárgyalnak

Görögország benyújtotta az EU-IMF támogatás folytatása fejében felvázolt reformtervét a hitelezőknek. Eközben a Wall Street Journal arról ír, hogy a hitelezők a mentőcsomag határidejének újabb meghosszabbítását tervezik, hogy elkerülhető legyen a görög államcsőd, de ehhez a kormányak számos kemény feltételt kell teljesítenie.

A tervezetet egy nappal Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár szerdai találkozója előtt nyújtotta be Görögország. Két nappal azt követően, hogy Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke elégedetlenségének adott hangot, amiért Alekszisz Ciprasz múlt heti ígéretével ellentétben még nem adta át Brüsszelnek a gazdasági reformok folytatását felvázoló tervét.

A WSJ információi szerint kilenc hónappal, 2016 márciusáig meghosszabbítanák a Görögországnak nyújtott mentőcsomag határidejét, ezzel Athén időt nyerne, feltéve ha elfogadja a hitelezők feltételeit. Így a munkaerő-piaci szabályok átalakítását, nyugdíjreformot és az áfa-törvény változását követelik. A hitelezők azt akarják, hogy Athén azonnal szüntessen meg minden kivételt az áfa-törvény hatálya alól, és vezessen be két kulcsot, 11, illetve 23 százalékon. A hitelezők az ingatlanadó érvényben maradását várják el, míg a görög kormány ezt kiváltaná egy új adóval, amelyet az egy ingatlannál többet birtoklókra vetne ki.

A görög kormány által előterjesztett új javaslatok nem elégségesek ahhoz, hogy nemzetközi hitelezőivel megállapodásra tudjon jutni, ami friss forrásokhoz juttatná a pénzhiánnyal küzdő dél-európai országot - közölték névtelenül nyilatkozó európai uniós tisztségviselők kedden.

Cserébe felszabadítanák az IMF most még függőben lévő 7,2 milliárd eurós hitelrészletét, valamint a görög bankrendszer megsegítését szolgáló 11 milliárd eurós összeget, ezzel 2016 márciusáig biztosíthatnák az ország fizetőképességét.

A görög kormányfő egyelőre elutasította az ajánlatot. Egy interjúban pedig azzal riogatott, hogy a Grexit, az ország távozása az euróövezetből, az egész eurózóna végét jelentheti.

Az eurócsoport elnöke szerint nem várható a közeljövőben megegyezés
A közeljövőben nem várható megegyezés Görögország és hitelezői között az eurócsoport elnökének véleménye szerint.
Jeroen Dijsselbloem, aki egyben Hollandia pénzügyminisztere is, kedden egy televíziós interjúban beszélt arról, az sem biztos, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerdán találkozik a francia elnökkel és a német kancellárral.
Az eurócsoport elnöke kiemelte: sok optimista görög nyilatkozatot hallott, ezek azonban alulbecsülik az Athéntól elvárt lépések összetettségét. Hangsúlyozta, hogy a görög nyugdíjrendszert "egyszerűen modernizálni kell", mivel nem fenntartható. Jeroen Dijsselbloem az adósság elengedésének felvetését is elutasította.
"Ha a görögök komoly ajánlatokkal állnak elő, továbbléphetünk, ha nem, akkor megakad a folyamat" - mondta.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter kedden a parlamentben arról beszélt, hogy feltétlenül szükség van a megegyezésre Görögország és hitelezői között, azonban ezt a helyzetet egyik fél sem használhatja a másik zsarolására, ultimátumra. "Görögország partnerei nem utasíthatják az országot, hogy mely eszközöket használja, azonban a görögök sem folytathatják a hitelből való élést" - mondta.
Görögország villámgyorsan fogy ki a forrásokból, hitelezői azonban nem hajlandóak további támogatást nyújtani, amíg Athén nem egyezik bele azokba a reformokba, amelyek szükségesek költségvetése kiegyensúlyozásához és az adósság stabilizációjához a hitelezők szerint.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke szerint Görögország és a hitelezők napokon belül megállapodhatnak. Ehhez azonban politikai akaratra van szükség a görög hatóságok részéről. "Kevesebb taktikázásra és a lényeget illetően több munkára van szükség" - fogalmazott Dombrovskis.