„Bejött” a jegybanki önfinanszírozás

Surányi György korábbi jegybankelnök a Budapest Economic Forum egyik panelbeszélgetésén, miközben örvendetesnek nevezte a külső sérülékenység csökkenését és a devizaadósság leépülését, kritizálta a jegybank önfinanszírozási programját, mert szerinte az visszafogja a vállalati hitelezést, és többletkockázattal is jár.

Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfólión terjedelmes cikkben válaszolt Surányi megjegyzéseire. A jegybanki vezető kitért arra, hogy az MNB tavaly áprilisban hirdette meg önfinanszírozási programját, amelyet a nyáron kiterjesztettek. „A program sikeresen hozzájárult a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérsékléséhez és az adósságszerkezet egészségesebbé válásához. Ezt a kedvező változást mára már számos nemzetközi intézmény, befektetési bank és hazai banki szereplő is elismeri.
Ugyanakkor egyes – mára szerencsére már kisebbségben lévő – hazai szakértők vitatják a program eredményeit, elsősorban a jegybank által vállalt kockázatok és költségek felnagyításával és az előnyök kicsinyítésével. Ez a kiegyensúlyozatlan megközelítés tükröződik Surányi György közelmúltban kifejtett gondolataiban is” – fogalmazott Nagy, aki szerint egy program értékelését érdemes azzal kezdeni, hogy mi annak a célja, csakis ehhez viszonyítva lehet ugyanis megítélni az intézkedések eredményességét.

„Az MNB önfinanszírozási programja esetében egyszerű a dolgunk, hiszen a bank számos alkalommal egyértelművé tette, hogy a cél az ország külső sérülékenységének csökkentése. Ezt a program úgy éri el, hogy a jegybanki eszköztár átalakításával a kereskedelmi bankok jegybanknál tartott likviditását a nem jegybanki, piaci elfogadható fedezetek, azaz mindenekelőtt az állampapírok felé tereli” – mutatott rá a Nagy Márton, megjegyezvén azt is: a bankok forint állampapír-állománya a program 2014-es meghirdetése óta mintegy 1500 milliárd forinttal nőtt, a belföldi hitelintézetek államadósságon belüli részesedése ez által csaknem 35 százalékra emelkedett. Ezzel jelenleg a forint állampapírok piacán már a bankrendszer a legnagyobb szereplő, „letaszítva„ a külföldi befektetőket az első helyről. Eközben az államadósság devizaaránya a korábbi ötven százalék körüli csúcsról 35 százalék alá esett.

Nagy Márton összefoglalójában hangsúlyozta azt is, hogy a költségek a jegybanknál, a hasznok nemzetgazdasági szinten jelentkeznek akkor, amikor a program „kiadási oldalát” vizsgálják. Ugyanakkor a projekt a vállalati hitelezési aktivitást nem mérsékli, ráadásul az MNB gyakorlata beleillik a nemzetközi trendbe, hiszen más jegybankok is érdemi kockázatot vállalnak. Számos fejlett jegybank érdemben bővítette mérlegét, mennyiségi lazítást hajtott végre a monetáris politikai célok elérése érdekében – tette hozzá végezetül.