Gazdaság
Beindulnak a magyar vállalkozások az EBRD elemzése alapján
A bank idén 2, jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést jósol hazánkban
A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására negyedszázada alapított bank új prognózisa 1,6 százalékos átlagos GDP-növekedést vár 2016-ra tevékenységi területének egészében a tavaly mért 0,5 százalékos átlagos növekedés után, és jövőre 2,5 százalékig gyorsuló térségi GDP-bővülést valószínűsít.
Idei évre szóló becslését a bank 0,2 százalékponttal javította májusban kiadott előző prognózisához képest, akkor ugyanis 1,4 százalékos növekedéssel számolt működési térségében 2016-ra. Az EBRD a jövő évi előrejelzést nem módosította.
A térségi átlagon belül ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak. A közép- és kelet-európai, valamint a balti térség EU-gazdaságaiban az EBRD 2016-ra 2,7, 2017-ra 3 százalékos átlagos növekedést vár, Oroszországban ugyanakkor 0,6 százalékos visszaesést, illetve alig 1,2 százalékos GDP-bővülést valószínűsít ugyanerre a két évre.
Az EBRD mindazonáltal 0,6, illetve 0,2 százalékponttal javította az orosz gazdaság teljesítményére adott előrejelzését májusi becsléséhez képest, mindenekelőtt az olajárak emelkedésével indokolva a módosítást. A bank szerint azonban jelentősebb beruházások nélkül az orosz gazdaság éves növekedési üteme hosszabb távon beragadhat az 1-2 százalék közötti sávba, tekintettel az elavult termelési kapacitásokra.
Magyarországon az EBRD az idén 2 százalékos, jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedést vár. Az idei magyar előrejelzést a bank kismértékben, 0,1 százalékkal csökkentette.
A magyar gazdaságról szóló fejezetben az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a beruházások értéke éves összevetésben 15 százalékkal csökkent 2016 közepéig, jórészt az EU-források lassabb beáramlása miatt, a magánszektor fogyasztása azonban folyamatosan élénkül, mindenekelőtt "a tisztes reálbér-növekedés" és a munkapiaci helyzet javulásának hatására. Az exportnövekedés is változatlanul robusztus, bár nettó hozzájárulását a hazai össztermékhez jórészt ellentételezte az erős magánszektorbeli fogyasztás által hajtott import - áll az EBRD csütörtöki elemzésében.
A bank várakozása szerint jövőre valószínűleg lendületbe jönnek a beruházások is a magyar gazdaságban, a költségvetési ösztönzés, a működőtőke-beáramlás várható - részben az Audi- és a Mercedes-üzenek bővítéséhez köthető - növekedése és a gyorsuló EU-folyósítások miatt.
Külön kitér az EBRD térségi elemzése a Brexitre, különböző forgatókönyv-változatokkal modellezve a lehetséges átgyűrűző növekedési hatásokat.
A "soft Brexit" forgatókönyv szerint, amely viszonylag zökkenőmentes brit kilépést és a jelenlegihez közelítő szintű kereskedelmi kapcsolatokat feltételez Nagy-Britannia és EU között, az EBRD-térség egészének hazai összterméke a 2021-ig tartó előrejelzési időszakban nem egészen 1 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az átalakuló országcsoport a Brexit nélkül abban az évben elérhetne.
A "hard Brexit" forgatókönyv-változat komoly fennakadásokat modellez Nagy-Britannia és az EU kereskedelmi kapcsolataiban, és azzal számol, hogy a brit költségvetési befizetések elmaradása miatt 10 százalékkal csökkennek a keleti EU-tagállamoknak juttatott uniós fejlesztési források.
E forgatókönyv megvalósulása az EBRD számításai szerint 2021-ig 3,5-6 százalék közötti GDP-veszteséget okozhatna a bank működési területének gazdaságaiban a Brexit nélkül addigra elérhető GDP-értékhez képest. Az EBRD becslése szerint e forgatókönyv a közép-európai és a balti térségben 4 százalékot meghaladó, Délkelet-Európában 5 százaléknál nagyobb GDP-veszteséggel járna az alapeseti forgatókönyvhöz képest ötévi távlatban.