Gazdaság

Bedönthetik Kínát az árnyékbankok

Az ország össztermékének húsz-negyven százalékát adhatják az illegálisan vagy félig legálisan működő pénzügyi szolgáltatók

Lecsaptak a rendőrök Kínában az árnyékbankrendszerre, de a teljes infrastruktúra nagy része továbbra is titokban vagy félig legálisan működik. Ha az illegális pénzügyi szolgáltatók bedőlnek, azt megérzi egész Kína, de nem biztos, hogy a felszámolás az egyetlen járható út.

pénz 20160822
A hagyományos bankrendszer nem tudja biztosítani a fejlődéshez a pénzt (Fotó: MH)

Elfogta a kínai rendőrség százkilencvenkét illegálisan működő bank összesen négyszázötven vezetőjét és alkalmazottját – jelentette a távirati iroda. A rendőrség tiltott külföldi kereskedésben való részvétellel gyanúsítja a letartóztatott személyeket. Kínai sajtóértesülések szerint a pénzintézetek földalatti hálózatának törvényellenes tranzakcióiban az idei magyar költségvetési bevételek felének, nagyjából nyolcezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő jüant forgattak meg. A távol-keleti ország rendőrsége fokozottan igyekszik felderíteni a földalatti pénzügyi szolgáltatók tevékenységét, mivel azok nemcsak egyéb bűncselekményekhez, mint pénzmosáshoz vagy bűnpártoláshoz kötődnek, de rendszerszintű kockázatot jelentenek a legálisan működő bankszektorra.

Az árnyékbankrendszer tagjai olyan pénzügyi intézmények, amelyek kereskedelmi banki típusú tevékenységet végeznek alternatív eszközökkel úgy, hogy nem rendelkeznek az ehhez szükséges engedélyekkel. Ez adódhat abból, hogy hiányos a szabályozás, gyenge a felügyeleti rendszer vagy a jogalkotó hallgatólagosan beleegyezik a tevékenységükbe. Fejlődő piacgazdaságokban gyakran ékelődnek be a bankrendszerbe az árnyékszektor jogszerűtlenül működő intézményei.

Amikor a kínai gazdaság fejlődni kezdett, a hagyományos bankrendszer nem tudta biztosítani azokat a forrásokat, amelyek a rohamos bővüléshez kellettek – magyarázta lapunknak Kecskés András. A jogász-közgazdász szerint nemcsak a lakossági, de az állami hitelszükségletnek is kellettek a rugalmasan működő pénzügyi szolgáltatók. Az árnyékbankrendszer pontos méretét nehéz meghatározni, de Kínában a bruttó hazai termék (GDP) húsz-negyven százalékát is kiteheti. Pont ezért jelent rendszerszintű kockázatot, ugyanis garanciák nélkül működik, és összefonódik a hagyományos pénzügyi intézményekkel – mondta Kecskés, majd hozzátette: ha bedől a rendszer, akkor az az egész kínai gazdaságot mélyen megrendíti.

A kínai kormánynak megfelelő államtanács jelentős forrásokat biztosított az árnyékbankrendszer felszámolására, egy autoriter állam esetében azonban nem lehet tudni, hogy a felszámolás célja a gazdaság fehérítése, vagy egyszerű politikai ügyről van szó. Kecskés András szerint azonban nem is feltétlenül az árnyékbankrendszer megszüntetése a cél. Az Egyesült Államokban 2008-ban a kormányzat a bóvli befektetési termékeket kibocsátó bankokat sem hagyta bedőlni, hanem megmentette – mondta a szakember. Kínában ez még könnyebben megy, mint Amerikában, mivel a politikai és gazdasági centralizáció miatt könnyebb a költségvetési forrásait egyik helyről a másikra összpontosítani.

A helyzetet ráadásul árnyalja, hogy az árnyékbankrendszer tagjai nem mind teljesen illegálisak. Azok a szolgáltatók, amelyek a szabályozási réseket használják ki, nem működnek törvénytelenül, és a hagyományos befektetési bankok portfóliójában is találni jogellenes elemeket. Kecskés András úgy fogalmazott, hogy amíg hozamot termel a rendszer, addig keveseket érdekel, hogyan működik: számos pénzintézet tartott ki jogellenes megoldások mellett a nagy profit fenntartása érdekében. A szakember azonban megjegyezte, hogy nem elég a szigorúbb szabályozás és felügyelet, mivel a lakossági befektetők kevésbé tájékozott része és a pénzintézetek vezetői egyaránt hajlandók hatalmas kockázatot vállalni a kiemelt hozamok reményében.