Be tudná vezetni hazánk az eurót

Magyarország gyakorlatilag már teljesíti a maastrichti kritériumokat, így csatlakozni tudna az eurózónához. A válság azonban megmutatta, hogy a belépést nagyon körültekintően kell megvalósítani, nem elég a feltételeket teljesíteni – mondta Pleschinger Gyula az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnapi ülésén, ahol újból kinevezték a jegybank monetáris tanácsába.

Kiemelte: úgy kellene belépni, hogy Magyarország gazdasági fejlettsége elérje az eurózóna magországainak (legfejlettebb államainak) átlagos gazdasági fejlettségi szintjét. Emlékeztetett: az euró­zónába való belépésről a kormány dönt. Kifejtette: az eurózóna dél-európai államainak példája mutatja, hogy ha egy állam nem elég fejlett az euróövezethez való csatlakozáskor, akkor az is előfordulhat, hogy jövedelemátcsoportosítás történik a fejlettebb, eurót használó országok felé.

Pleschinger Gyula a meghallgatásán úgy fogalmazott, eddigi monetáris tanácsi tagsága hat éve alatt a testület végig szem előtt tartotta a jegybanktörvény mindhárom, az MNB tevékenységére vonatkozó előírást, vagyis az árstabilitás elérésére vonatkozó pontot, a pénzügyi stabilitás fenntartására való törekvést, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatását.

A távirati iroda beszámolója szerint kiemelte: a jegybank történelmi mélységbe, hét százalékról 0,9 százalékra vitte le az alapkamatot, a válság évei után Magyarországon újra beindította a hitelezést mind a vállalatokat, mind a lakosságot tekintve, úgy, hogy a vállalati hitelek terén napjainkban már tíz százalékot ér el az éves növekedés.

Mellár Tamás, a bizottság alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a jegybanki alapkamatot egy százalék alá szorította le a Magyar Nemzeti Bank, de kritikaként fogalmazta meg, hogy időközben jelentősen meggyengült a forint, ráadásul beindult az infláció is. Pleschinger Gyula kiemelte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Elmondta: az MNB-nél most az adószűrt mag­inflációt figyelik.