Bankok digitális kihívás előtt

Az innováció fogékony és rugalmas munkavállalókat kíván (Fotó: MH)

A kétezres évek elejéig a központi bankok – a gazdaság stabilitásáért felelős, a háttérből irányító szervezetként – természetüknél fogva kevéssé reagáltak a gazdasági innovációkra. Feladatuk az volt, hogy biztosítsák az árak stabilitását és a nemzeti pénzügyi rendszer biztonságos működését. Mára azonban a jegybankok mindenhol az érdeklődés középpontjába kerültek a globális pénzügyi kihívások és a magas államadósság miatt. A központi bankok jelentőségének növekedése és az, hogy várhatóan újszerű kihívásokra kell reagálniuk, számos kérdést vet fel – olvasható a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég Új irányok a központi bankok működésében című tanulmányában.

Mivel a központi bankok szervezeti felépítése eltérő, nem állítható, hogy létezik egy mindenhol alkalmazható megoldás. A sikeres átalakulás négy pillére azonban meghatározható: ezek a szervezeti adaptáció, az agilis irányítás, a hatékony működés és a jövőorientált humánstratégia. A vezetésnek egyrészt hatékonyabbá kell tennie a döntéshozatalt, központosítva az ehhez tartozó támogató funkciókat, másrészt ki kell szerveznie a szervezetbe szervesen nem illeszkedő feladatokat. A „Tehetségek harca” korszakban a központi bankoknak nemcsak egymással, hanem a magánszektor csábításával is meg kell küzdeniük a legjobb munkavállalókért. Fel kell ismerniük, hogy a jelentős innovációk, az előrehaladó digitalizáció új típusú megközelítést és másfajta – fogékonyabb és rugalmasabb – munkavállalókat kíván. Ez a jelenlegi, hierarchikusan működő bankoknál nem feltétlenül szempont, de a jövőben egyre inkább az lesz – olvasható a tanulmányban.

A digitális fizetőeszközök témája kiemelt terület több nemzeti gazdaságban. Ezek a fizetőeszközök a készpénz digitális megfelelői, hasonlóak a fizikai bankjegyekhez és pénzérmékhez, de digitális pénztárcában tartják őket, kibocsátójuk pedig a központi bank. Korai lenne megjósolni, melyik lesz sikeres a speciális technológiák közül. Lehet, hogy azt a megoldást, amelyet a jövőben használni fogunk, még csak most fejlesztik. Egyesek a blockchain technológiát preferálják. Ebben a tranzakciók folytatólagosan, megbonthatatlanul rögzülnek egymás után a rendszerben, a fizetések pedig ellenőrizhetők és eltüntethetetlenek azáltal, hogy minden résztvevő minden tranzakciót tartalmazó, titkosított adathalmazról másolatot kap. Mások inkább egy digitális közvetítőt illesztenének a rendszerbe. A központi bankoknak nemcsak a technológiákat, hanem a fejlesztőket is meg kell vizsgálniuk ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjanak hozni. Ennek akadálya viszont jelenleg főleg az, hogy nem rendelkeznek megfelelő szaktudással és nem elég gyorsak ahhoz, hogy kövessék a technológia fejlődésének ütemét.

A digitális fizetőeszközök jelentősen csökkenteni tudnák a bankjegyek és érmék előállításának, valamint a készpénz tárolásának és szállításának költségét. Emellett fel tudnák gyorsítani a feltörekvő piacok pénzügyi integrációját is, mivel könnyebben azonosíthatók lesznek az ügyfelek, és hatékonyabb lehet a pénzmosás elleni küzdelem.