Az unió miatt változhat a bankadó

A hazai Erstében az állam továbbra is 15 százalékos részesedést szeretne (Fotó: MH)

Két uniós kifogás miatt lehetséges módosítás előtt áll a bankadó magyarországi szabályozása – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság napilap Mit ér a vállalat, ha magyar című szakmai konferenciáján. A miniszter részletezte: az egyik ilyen tétel, hogy a kormány szándéka szerint azok a bankok, amelyek a válság idején növelték a hitelezést, együttesen tízmilliárd forintos adókedvezményt kapnának. Ugyanakkor ezt a kedvezményt az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette. A másik kifogásolt elem az a kedvezmény, amelyet azok a pénzintézetek kapnának, amelyek a keleti piacokon veszteségeket szenvedtek el a válság idején. Az jelent gondot, hogy ezt a hazai könnyítést – amely összesen tízmilliárd forintos adókedvezményt jelent – is megtámadta a Európai Bizottság. Varga megjegyezte azt is: az Erste Bank magyar leányvállalatában a magyar állam továbbra is tizenöt százalékos tulajdont kíván szerezni.

Miután a Fitch Ratings november 20-án vizsgálja felül a magyar befektetésre nem ajánlott adósbesorolást, s a cég pozitív kilátást tart érvényben, a konferencián is szóba került a téma. „Jó esély van arra, hogy Magyarországot felminősítsék a hitelminősítők” – emelte ki ennek kapcsán Varga Mihály. A miniszter emlékeztetett rá: a hitelminősítők pozitív kilátást tartanak érvényben, de akad olyan ázsiai cég, ahol Magyarország befektetési ajánlású.

A miniszter a konferencián hangsúlyozta: a magyar gazdaság számára jó, hogy „jönnek a multik, mert technológiát, szaktudást hoznak, és az elmúlt húsz évben segítették a beszállító rendszer kiépülését. Ezek a vállalatok a magyar cégeknél többet fizetnek a munkavállalóknak. A serpenyő másik tányérja, hogy időnként kiviszik a tőkét vagy kivonulnak, ha a profitvárakozások rosszak” – húzta alá. Varga rámutatott: sokat kell még tenni azért, hogy az egy főre jutó hozzáadott érték javuljon. „Amíg az egy főre jutó termelékenység egy multinál tizenötmillió forint, addig egy magyar cégnél ötmillió, léteznek persze kivételek, de az átlag alapján van mit pótolniuk a hazai vállalatoknak” – szögezte le.

A miniszter végezetül kitért arra is, hogy számos szektorban a külföldi cégek határozzák meg gazdaságunk karakterét. Azt mondta, noha a magyar cégek kivitelen belüli aránya óvatosan elkezdett nőni, de még most is nyolcvanöt százalékos a külföldieknek az aránya. A fennmaradó 15 százalék háromezer magyar cég között oszlik meg. Az állam a piacra jutás pénzügyi eszközökkel is tudja segíteni, amelyre szükség is van: tudniillik négyszer annyi exportképes vállalat kellene, mint amennyi van, hiszen a hasonló méretű országokban tizenkétezer kivitelre termelő cég az optimális „létszám”.

GDP-adatra várva, alacsonyabb növekedés  

A Portfólio által megkérdezett elemzők túlnyomó része 2,7 százaléknál alacsonyabb növekedési ütemet vár a harmadik negyedévre – az erről szóló KSH-jelentés ma jelenik meg. Az előrejelzések konszenzusa 2,5 százalék. A fékező erő ezúttal már nem csak a mezőgazdaság, hanem az ipari, építőipari termelés is. A lassulás mértéke azon is múlik, hogy ezeket a meglehetősen erős hatásokat mennyire tudta ellensúlyozni az élénkülő belső lakossági kereslet. Amennyiben pedig az elemzői várakozások helytállók, az idén átlagosan 2,8 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.