„Az ügyfelek vállalták a magas kockázatot”

A bankoknak a tulajdonosi érdekekre is figyelemmel kell lenni. Ez azt jelenti, hogy jól kell sáfárkodni a rájuk bízott vagyonnal – válaszolta Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára a Hír Tv műsorában arra a kérdésre, hogy a svájci alapkamat csökkenése mellett miért emeltek kamatot a bankok a devizahiteleknél. Hozzátette, Magyarországon olyan magas mértékű a hitelek nem fizetése, ami azt eredményezte, hogy a kamatok mellett is masszívan veszteséges a bankszektor. A kamatszint az adott ország kiszámíthatóságát, az ügyfelek hitel-visszafizetési szokásait tükrözi, ezt építették az árakba. A szakember kiemelte: az árfolyamrés kapcsán a bankoknak ki kell dolgozni azt a módszertant, ahogyan az árfolyamrést el kell számolni.

 Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatosan megjegyezte, a bankoknak harminc napjuk van arra, hogy a múltban használt szerződéses szövegeket jogerős bírósági határozattal megerősítsék. Amennyiben jogszerű volt, akkor a bankoknak nem kell fizetniük. Ha nem volt jogszerű, akkor ugyanebben a várható időpontban kell rendezniük az ügyet. A bankszektor az elmúlt tíz évben jogkövető módon járt el. Most a Kúria új pontokat vezetett be, és ezt kéri számon a bankokon. Az árfolyamrés tisztességessége kapcsán a főtitkár elmondta: a bankoknak nem volt svájci frank betétjük, forintbetétjük volt. Ezért a forintbetétből svájci frankot kellett csinálni: ezt hívják deviza-határidős ügyletnek, aminek van költsége. Az árfolyamrésből fedezte a bankszektor ezt a költséget.

A devizahitelek forintosítása és az árfolyamkockázat kapcsán elmondta, hogy a hitelfelvételnél az ügyfelek a szóbeli tájékoztatás mellett kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírtak, amely annál jóval bővebb tájékoztatást adott. 2008-ban az akkori felügyelet és a jegybank szakemberei a bankoknak azt jelezték, hogy száznyolcvan forintig is gyengülhet a svájci frank. Úgy látszik, a felügyelő hatóságoknak is volt némi tévedésük. Ha ők tévedtek, akkor egy akkori ügyintéző is hihetett mást – fogalmazott a szakember.

---

Hamarosan itt a kamatcsökkentés vége
Nagyon közel vagyunk az utolsó kamatcsökkentéshez, és miután ez megtörténik, szólni fogunk – mondta Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a monetáris tanács tagja tegnap a Portfolio.hu-nak. Ahogy Matolcsy György jegybankelnök Londonban célzott rá, a kétszázalékos szintig szerinte sem süllyed az alapkamat, a mostani tíz bázispontosnál lassúbb ütemű kamatvágásra pedig nem kell számítani. Az alelnök hozzátette, egy bizonyos ponton túl a tíz bázispontos kamatvágások már csak szimbolikus jelentőségűek, a reálgazdaságot nem segítik. Közölte: a 315 forintos euróárfolyam már bántotta a komfortérzetét, de mivel komoly piaci jajongást nem váltott ki, ezért a többi döntéshozó nem törődött vele. Gerhardt Ferenc azt határozottan cáfolta, hogy a jegybanknak érdekében állna a gyengébb forintárfolyam. A jegybank tizenkétmilliárd eurót (3700 milliárd forint) biztosan nem adna a devizahitelek forintosításához, de a tartalékok néhány milliárdos csökkentése elképzelhető – hangsúlyozta Gerhardt Ferenc.