Az ipari termelés januárban 4,4 százalékkal nőtt

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,6 százalékkal emelkedett.
Az adatok nem változtak a múlt csütörtökön kiadott első becsléshez képest és felülmúlják az elemzők várakozását annak ellenére, hogy elmaradnak a tavaly decemberi 5,4 százalékos nyers és az 5,7 százalékos kiigazított adattól. 

A feldolgozóipar termelése 3,7 százalékkal nőtt, ami megegyezik a tavalyi éves átlaggal a decemberi 5,0 százalékos adatot követően.  Az előző évinél hidegebb idő hatására - az átlagos középhőmérséklet 3,6 Celsius fokkal alacsonyabb volt a tavaly januárinál - az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,5 százalékkal nőtt.

A járműgyártás kibocsátása az Audi-sztrájk ellenére 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azt követően, hogy tavaly hat olyan hónap is volt, amikor éves összevetésben csökkent a termelés és az egész évet tekintve is 0,1 százalékkal elmaradt az előző évitől. A közútigépjármű-gyártás volumene 2,3, míg a közútijármű-alkatrész gyártásáé 5,3 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz képest - tette hozzá a jelentés.   

A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,2 százalékkal nőtt a tavalyi 6,8 százalékos emelkedés után. A  híradástechnikai berendezés gyártása 9,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 3,4 százalékkal bővült.

Az élelmiszeripar termelése 4,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, élénkebben a decemberi 3,0 százaléknál, de nem érte el a tavalyi 4,9 százalékos ütemet. 

A villamos berendezések gyártása érte el januárban a legnagyobb növekedést, 27,3 százalékkal, a belföldi eladásai 22,9, az export 24,6 százalékkal nőtt. 

A közepes súlyú alágak közül a tavalyi 14,9 százalékos átlaghoz képest szerény 3,1 százalékkal nőtt  a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása. Harmadik hónapja csökkent a gyógyszeripar termelése, januárban 3,4 százalékkal elsősorban a hazai eladások igen kedvezőtlen alakulása miatt. 

A legnagyobb mértékben, 9,5 százalékkal a feldolgozóipar 5,6 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártása csökkent, nagyrészt a legjelentősebb  súlyú motor-, turbinagyártás kiugró visszaesése miatt. Ezen a területen tavaly 9,5 százalékos visszaesés volt és mindössze két hónapban nőtt a termelés éves összehasonlításban. 

Az ipar belföldi értékesítése 8,7 százalékkal nőtt, ezen belül a járműgyártás 13,9 százalékos emelkedést, a számítástechnikai ágazat 13,2 százalékos csökkenést mutatott.  Nagyot nőtt a villamos és a gépi berendezések belföldi értékesítése 22,9, illetve 19,4 százalékkal, az élelmiszereladások 7,0, a vegyiparé 11,7 százalékkal nőtt, a gyógyszereladások 15,1 százalékkal visszaestek. 

Az ipari export volumene 6,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a járműipar 10,3 százalékkal a villamos berendezések gyártása 24,6 százalékkal növelte exportját, a számítástechnikai termékek kivitele 5,8 százalékkal nőtt, míg a gépexport 8,3 százalékkal, a vegyipar kivitele 5,2 százalékkal csökkent. Az élelmiszerexport 7,4, a gyógyszerkivitel 4,3 százalékkal nőtt. 

A megfigyelt  ipari termelők összes rendelésállománya 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az exportrendelések 8,8, a belföldiek 0,4 százalékkal nőttek.

ITM: kedvezőek a januári ipari adatok

A januári ipari adatok jónak mondhatók, de látni kell, hogy Németországban, amelynek gazdaságához Magyarország sok szállal kötődik, csökken a teljesítmény, ez pedig előbb-utóbb be fog gyűrűzni az országba is - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a legújabb statisztikai adatokat kommentálva az M1 aktuális csatornán szerdán. 

Az államtitkár kiemelte, miután Európában és Németországban is csökkent az ipar, Magyarországon meg kell védeni az eddigi eredményeket, ezért gazdaságvédelmi akcióterv készül. 

A közép-kelet-európai régióban 2014 óta a magyar ipar bővült a legnagyobb mértékben - emlékeztetett György László. 

Az államtitkár szerint a magyar iparnak dimenziót kell váltania, és át kell térnie az alacsonyabb hozzáadott értéket adó tevékenységekről a magas hozzáadott értékűekre. Ezért is tartja fontosnak például az önvezető autókhoz tervezett tesztpálya építését, amely elmondása szerint ezres nagyságrendben teremt új kutatási és fejlesztési munkahelyeket.