Az inflációs adatra összpontosítanak a hazai piaci szereplők

A Központi Statisztikai Hivatal a héten közli az ipari termelés alakulásának naptárhatással kiigazított értékét. „Sajnos nincs jó hírem, a korábban közölt mínusz 3,7 százalék mostanra sem változik. Nemcsak az autóipar, hanem a többi alágazat is rosszabbul teljesített a vártnál. Aggódni nem kell, az év végi rendelésállományok rendszeresen csökkennek, január, február még kérdéses, de tavasszal már kedvező lehet az ipar felfutása” - fogalmazott lapunknak Háda Bálint közgazdász. Ennél a héten sokkal jobb adat is érkezik: a harmadik negyedéves részletes GDP-mutató. A szakértő szerint ez nem változik, marad a két százalék körüli érték. A fogyasztás az egyik fő hajtóerő, a másik pedig a piaci szolgáltatások felfutása. Egyébként a második negyedévben a GDP volumene 2,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát.

Csütörtökön publikálják a novemberi inflációs mutatót, ami egy százalék körül alakulhat. Háda Bálint megjegyezte: a lakosság a saját, egyedi kiadásain (élelmiszer, rezsiköltség, üzemanyag) méri le az inflá­ciót, ez alapján magasabb áremelkedést érzékel, mint amit a statisztikai hivatal közölni szokott átfogóbb fogyasztói kosara alapján. Hozzátette: az inflációs kosárból novemberre kikerült az energiaárak bázisa. Arra is kitért, hogy a gazdaság alapfolyamataiból következő árnyomás lassan, de biztosan nő, miközben számos (elsősorban külső) hatás nagyrészt elfedi ezt a folyamatot. Az erősödő bérnyomás felfelé mutató kockázatot jelent.

Ami a külföldi makroadatokat illeti, Háda Bálint szerint az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntése áll most az elemzők fókuszában. A Reuters már a múlt héten jelezte, sőt a piaci várakozás is az, hogy további hat hónappal hosszabbítja meg az EKB a kötvényvásárlási programot. A havi vásárlásokat pedig változatlanul nyolcvanmilliárd eurón hagyhatják, sőt Mario Draghi elnök „belengetheti” az állampapír-vásárlások feltételeinek megváltoztatását. A szakértő úgy látja, ez a hosszabbítás egyébként fékezőerőnek is beillik, hiszen fél év alatt magára találhat a piac. Az eurózóna harmadik negyedéves GDP-jét is a héten közlik. „Elemzői konszenzusként mondhatom, hogy 1,6-1,7 százalékos gazdasági bővülést várhatunk. Az viszont fontos, hogy 2017-ben már visszaesés jöhet” - mondta a közgazdász. Lapunk azon kérdésére, hogy ennek hátterében mi állhat, az elemző - a többi között - a politikai kockázatokat is megnevezte. Ilyen lehet például a francia, holland és német választás eredménye.

A Trump-hatás viszont már most érződik, leginkább abban, hogy az Egyesült Államokban a héten közlik a fogyasztói bizalmi index alakulását, amely a korábbi 93,8-ról akár kilencvennégy százalék fölé is emelkedhet.

Ami Magyarországnak kedvező lehet –főként az exportunk miatt, hiszen ez az egyik legjelentősebb piacunk –, az a német szolgáltatóipari index, a végleges adatot a héten publikálják. Háda Bálint szerint ez maradhat a korábban jelzett ötvenöt pontos szinten, ami azt jelzi, magára talált, és erős a német gazdaság. Az ipar teljesítménye a szeptemberi 1,2 százalékról most 1,6 százalékra nőhetett.