Gazdaság

Az elszámolások meggyengítik, de nem őrlik fel az anyacéget

A jövőben még kevesebb kölcsön felvétele várható

Nem várható a magyarországi bankok bedőlése a devizahiteles elszámolás következtében, bár az előzetes számítások szerint hatalmas összeg kerül vissza a hitelintézetektől a lakossághoz, ami ösztönözheti a megtakarításokat és a kiskereskedelmi fogyasztást is.

Nehézségeik keletkezhetnek, de a bankok többségének várhatóan nem  lesz stabilitási problémája a devizahiteles kifizetésekből – mondta lapunknak Palkó István, a Portfólió vezető elemzője. A Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági lap számításai szerint is a tisztességtelen elszámolások végösszege – ami az árfolyamrések visszatérítéséből és az egyoldalú szerződésmódosítások pereinek várható eredményéből adódik össze – kilencszázmilliárd forintra rúghat, ami a magyarországi bankok alaptőkéjének mintegy harmada. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a második összetevő csak becslés, illetve az összeghez még hozzáadódik a devizehitel-forintosítás költsége, amelyet a kormány az év végére ígért. Ez utóbbi az elemző szerint a piaci, jelenlegi árfolyamon történik majd, így talán a bankok számára ez már nem okoz további veszteségeket.

A vélhetően tehát a több mint kilencszázmilliárd forintot, amelyet a bankoknak ki kell fizetniük a devizakárosultaknak, jórészt az anyabankok segítségével teremtik elő – a már előkészített százmilliárdos céltartalékon felül. A szakértő szerint ezek a költségek nem érintik egyformán majd a pénzintézeteket, a kisebbeknél például nem is nagyon fordult elő devizahitel folyósítása. Az olyan, tőkeerős intézményeknek, mint például az OTP, nem okozhatnak gondot a kifizetések, de erőteljesen felülírhatja az új pénzügyi helyzet a terjeszkedési terveit. A leginkább érintettek, mint például a CIB, az Erste vagy a Raiffeisen pedig már a kormány korábbi döntései és a válság következtében összesen mintegy ezer milliárd forintos tőkeemelésre kényszerült – ezt az eljárást folytathatják a jövőben is. Az MKB-t is ide kellene sorolni, ám mivel az állam azt nemrégiben felvásárolta, annak a költségei már az államot terheli.

Összességében a lakosság érintett csoportja nem csak azért jár jól a devizahitelek rendezésével, mert megszűnnek az aránytalanul nagy terhei. Ennek révén nőhetnek a megtakarítások, és a kiskereskedelmi fogyasztásra is élénkítő hatással lehet az, ha az eddig a bankoknak fizetett pénzek a zsebekben maradnak. Ugyanakkor a lakossági hitelpiac forgalma lelassulhat, éppen azért, mert a bankok már nem kínálnak annyira drága hitelt, mint eddig, tehát nem feltétlenül éri majd meg kihelyezni a pénzüket – hívta fel a figyelmet Palkó István.