Az előrelépés költségvetése lesz a jövő évi

A költségvetés legnagyobb nyertesei a családok lesznek – állítja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (Fotó: MTI - Kovács Tamás)

A kormány gazdaságpolitikája bizonyította erejét, ezért az eddigi eredményekre alapozva a 2016-os költségvetés az adócsökkentés és a fejlődés költségvetése lesz – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában a parlamentben. A miniszter szerint a 2016-os egy új korszak költségvetése, amelynek középpontjában már a fejlődés, a lehetőségek minél jobb kiaknázása, az emberek és családok előrelépésének támogatása áll.

Varga Mihály elmondta: a 2016-ra tervezett 2,5 százalékos növekedés mintegy háromszázharmincmilliárd forintos költségvetési többletbevételt hoz, az államadósság csökkenése pedig hetvenötmilliárd forinttal mérsékli a kamatkiadásokat. Mindez segíti a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, így az adócsökkentést és a gazdasági növekedést.

A költségvetés korábbi elkészítése mellett szólt, hogy a jövő évi büdzsé ismeretében az önkormányzatok és a gazdasági szereplők is könnyebben tudják tervezni a következő évüket – folytatta a miniszter. Jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, fegyelmezett fiskális politikával, kétszázalékos hiánnyal és az 1,6 százalékos infláció mellett a fogyasztás növekedésével számol a kormány.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesei a családok lesznek.

Ezzel kapcsolatban szólt a gyed extra fenntartásáról, a házasságkötéshez kapcsolódó adókedvezményről vagy az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztéséről. Kiemelte a kétgyermekesek adókedvezményének növelését is.

A nyugdíjak az infláció mértékével növekednek – közölte –, az Országvédelmi Alap pedig százmilliárd forintot tartalmaz jövőre. Elmondta azt is: a „segély helyett munkát” elvnek megfelelően a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, és senki ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Jövőre negyvenezerrel több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. Az életpályamodellben foglaltak szerint folytatódik a pedagógusok béremelése is – fűzte hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter lényeges adókedvezménynek tartja, hogy csökkenhet a sértéshús áfája is.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a 2016-os költségvetés megalapozottnak tekinthető, az adóbevételeket reális alapokon tervezték – mondta Domokos László az Országgyűlésben. Az elnök szerint a 2016-os költségvetés megalapozottnak tekinthető, az adóbevételeket reális alapokon tervezték. Domokos László jelezte: az online pénztárgépek, illetve a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer bevezetése jól szolgálja a gazdaság kifehérítését, és adóbevételeket növelő hatásuk több éven keresztül is jelentkezik. A 2014-es és a 2015-ös első négyhavi adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és olyan növekedési pályára állt, amelyet egyaránt jellemez a dinamikus gazdasági növekedés és a gazdasági egyensúly javulása – hangoztatta a számvevőszék elnöke. Úgy értékelte, hogy teljesül az államháztartási hiány mértékét korlátozó előírás, illetve az államadósság-mutató jövő év végére az alaptörvénnyel összhangban csökken. Végül arról beszélt, a büdzsé megalapozottsága – az idei törvényhez képest – korábbi benyújtása ellenére összességében javult. Ez elsősorban az adórendszer stabilizálódásának köszönhető: 2016-ban nem vezetnek be új adókat, a gazdaság kifehérítésére bevezetett intézkedések pedig 2014 végén és 2015 első négy hónapjában is hozták a tervezett bevételeket – fejtette ki.

A kormányzat legfontosabb intézkedései

- Jövőre 2010-hez képest negyven százalékkal fordítanak többet családtámogatásra
- A két gyermeket nevelő családok adókedvezményének növelése tizenötmil­liárd forintos megtakarítást eredményez
- Szeptembertől az óvodások, bölcsődések kilencven százaléka étkezhet ingyen
- Megmarad a gyed extra és a házasságkötéshez kapcsolódó adókedvezmény
- Az szja-kulcs tizenhatról tizenöt százalékra való mérséklésével százhúszmil­liárd forint marad a családoknál
- A közszolgáltatások díjának csökkentése tízmilliárd forint nagyságrendű lesz
- Csökken a sertéshús áfája

Kovács Árpád: Teljesíthetők az elvárások

A Költségvetési Tanács (KT) elnöke is ismertette az Országgyűlésben a jövő évi büdzsé tervezetéről szóló véleményét. Kovács Árpád teljesíthetőnek ítélte meg a 2016-os költségvetési törvényjavaslatban megfogalmazott államháztartási hiányt, valamint az államadósság GDP-arányos mértékének csökkentésére kitűzött célokat és az ezek alapjául szolgáló makrogazdasági pályát. Hozzátette, a 2,5 százalékos gazdasági növekedés, valamint a háztartások fogyasztásának 3,6 százalékos bővülése elérhető. A Költségvetési Tanács szerint a kitűzött gazdasági növekedéshez a külső feltételek kedvező alakulása is szükséges. Kovács Árpád azt is elmondta, a tanács úgy ítélte meg, hogy a 2016-os költségvetés adó- és járulékbevételei az adórendszer viszonylagos stabilitását tükrözik és reális alapon tervezettek.

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka a jövő évi költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitájában azt mondta: a 2016-os költségvetés többet költ foglalkoztatásra, a folytatódó növekedéssel tovább nő a munkahelyek száma, és tovább csökken a munkanélküliség. Jövőre pedig Magyarországon mindenki kevesebb adót fog fizetni - hangsúlyozta. „Minden magyar család, minden magyar dolgozó ember léphet egyet előre” – fogalmazott. A politikus hangsúlyozta, hogy 2010 óta a válságkezelés terheit azoknak kell viselniük, akik a 2002-2010-es időszak „nagy haszonélvezői” voltak. Rogán Antal ezzel kapcsolatban örömét fejezte ki amiatt, hogy nem mérséklődnek a nagyvállalatok adóterhei, a kisvállalatoké pedig nem emelkednek. Beszélt arról is, hogy a jövő évi büdzsé nagy előrelépést jelent a pedagógusfizetések emelésében, a fegyveres szerveknél dolgozók és a köztisztviselők életpályaprogramjában, valamint a szociális szférában dolgozókat érintő változásokban.

Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte, hogy a kabinet konzekvens a gyermekeket érintő intézkedésekben. Ezek között az ingyenes étkeztetés biztosítását, a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, valamint felmenő rendszerben az ingyenes tankönyvellátást említette. A KDNP-s politikus hangsúlyozta: a nyugdíjasok jövedelmi pozícióit igyekeznek megőrizni, a juttatások az infláció mértékével nőnek majd jövőre is.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője szerint az egyensúly szempontjából lehet ok némi optimizmusra, de a gazdasági növekedéssel összefüggésben már összeszorul az ember gyomra, a foglalkoztatás és az életszínvonal kérdésében pedig tragikus a helyzet. A Jobbik vezérszónoka a beruházásokról azt mondta, hogy 21,5 százalékról huszonötre kellene emelni a GDP-arányos rátát, hogy érdemi gazdasági növekedés következzen be, ennek megvalósulására azonban szerinte csekély az esély.

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője beszédében úgy fogalmazott, hogy szerinte a kormány sem a magyarok gondjaival, sem a világ jó gyakorlataival nem volt tisztában a 2016-os költségvetés előkészítésekor. A politikus többkulcsos adórendszert javasolt, illetve több forrás megteremtését szorgalmazta az oktatásra, az egészségügyre, a szociális rendszerre és az önkormányzatok számára. Igazi krízisnek nevezte azt, hogy Magyarország négy régiója is - Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, Dél-Dunántúl - Európa húsz legszegényebbje között van, és ennek megoldására nem látni semmit sem a büdzsében.

Schmuck Erzsébet, az LMP politikusa a további leszakadás, az elszegényedés és a kilátástalanság költségvetésének nevezte a 2016-os büdzsé javaslatát. Alapvető változást sürgetett a kormány gazdaság- és társadalompolitikájában a fejlődés érdekében, valamint azért, hogy egy több lábon álló gazdaság és a mainál igazságosabb társadalom jöjjön létre. A politikus beszélt pártja a dolgozói szegénység felszámolását célzó javaslatairól, amelyek elmondása szerint mintegy ezerötszázmilliárd forint átcsoportosítását igénylik. A párt progresszív adózással és a közszféra dolgozóinak béremelésével biztosítana magasabb jövedelmet a legkevesebbet keresőknek.

Újabb segítséget kapnak a gyermeket nevelő családok, szeptembertől az eddigieknél háromszor több gyermek étkezhet majd ingyenesen a bölcsődékben és az óvodákban – mondta tegnap Dunai Mónika, a Fidesz-frakció szóvivője. Az Országgyűlés tegnap egyhangúlag döntött arról a törvénymódosításról, amely megalapozza a szükséges források biztosítását az idei és a következő évek központi költségvetésében.

Dunai Mónika sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy 2010 előtt a baloldali kormányok rezsiemeléssel, munkanélküliséggel, magas adókkal és devizacsapdával sújtották a gyermekes családokat, a Fidesz-kabinet célja azonban az, hogy csökkentse a családok gyermekvállalási terheit.

A kormány a gyermekétkeztetésre fordított összeget 2010-2015 között huszonkilencmilliárd forintról ötvennyolcmilliárdra, a szociális nyári gyermekétkeztetésre szánt forrást pedig 2,4 milliárdról hárommilliárd forintra emelte – ismertette a frakciószóvivő. Szeptembertől az óvodások, bölcsődések kilencven százaléka étkezhet ingyen. Példaként említette, hogy egy olyan háromgyermekes családnak, ahol eddig fél áron étkezhettek a gyermekek, a most elfogadott intézkedés havi tizenegy-tizenötezer forintos megtakarítást jelent majd.

A jövő évi költségvetés GDP-arányos hiánya a kitűzött két százaléknál valamivel magasabb, 2,2 százalék lehet, mert egyes, vagyonértékesítésből várt összegek és adóbevételek elmaradhatnak a törvényjavaslatban előirányzottól – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016-os költségvetési javaslatról készített elemzésében. A főbb kockázatok közé tartozik, hogy az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek soron 115 milliárd forint bevételt irányoz elő a költségvetési törvényjavaslat, de nem tartalmazza ennek forrását. A jegybank szerint jövőre az államadósság a GDP két százalékának megfelelő összeggel csökken.

Az MNB tegnap azt is közölte, hogy az elmúlt időszakban nőttek a nemzetközi tartalékai. Csökkent az ország külső adóssága, így tovább javult az egyébként is nagyon kedvezően alakuló jegybanki tartalék. Az MNB kilencmilliárd eurót adott a bankoknak az elszámolások és a forintosítás gyengítő hatásainak kivédése érdekében.

Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója tegnap elmondta: az MNB nagy figyelmet fordít a fenntartható növekedésre úgy, hogy a háztartások hitel helyett a növekvő reáljövedelemből fogyasszanak, a vállalatok pedig uniós támogatásokból, hitelből növeljék beruházásaikat.