Az együttműködés ma már elfogadottabb

Lassan alakul ki Magyarországon a nyugat-európai országok élelmiszer-gazdaságára jellemző magas szintű kooperációs kultúra. A mezőgazdasági szereplők együttműködési hajlandósága nem túl magas, holott így a termelők kiszolgáltatottabbak a piaci ingadozásokkal, a koncentrált kereskedelemmel szemben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos összevont osztályülése után Győrffy Balázs elnök hangsúlyozta: az integrációra szükségük van a termelőknek, számukra a piacon maradás feltételét és a gazdasági érdekérvényesítés lehetőségét adja meg a szorosabb együttműködés az üzleti partnerekkel. A NAK javaslatcsomagot dolgozott ki, amely új alapokra helyezné a termékpályaszintű integrációt, ezt egyeztetik a piaci szereplőkkel, s az Országgyűlés az őszi ülésszakon vitathatja meg az indítványt. Hozzátette: a kezdeményezés a szerződést kötő feleknek, azaz az integrátor szervezetnek és az integrált vállalkozásnak is kölcsönös előnyöket és garanciákat nyújt, így várhatóan gyarapszik az ágazati együttműködések száma.

Mikó Zoltán, a NAK választott- bíróságának elnöke elmondta: a tervezet szerint az integrációs szerződést legalább három évre kötné meg egymással az integrátor, azaz a legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkező szövetkezet vagy gazdasági társaság az integrált vállalkozással, vagyis az integrációs szolgáltatást igénybe vevő és a termény, termék tulajdonjoga felett rendelkezni jogosult gazdával, céggel. Ebben rögzítik azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az integrátor, a termelésszervező nyújt a vállalkozásnak. A szerződés szólhat például felvásárlásról, fuvarozásról, tárolásról, de technológia vagy berendezés biztosításáról is. A rendszer tőkeerős banki finanszírozás nélkül nem működik, ezért tartalmaznia kell garanciális elemeket – jelezte Mikó Zoltán. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke, Jakab István úgy véli: a huszonnegyedik órában vagyunk, a gazdasági körülmények kikényszerítik az integrációt, amely korábban nem volt népszerű a gazdák körében, most viszont már nem ellenzik. Közölte: együttműködés nélkül veszteség keletkezik a termelői oldalon. A versenyképesség javításához meg kell találni az ágazati kitörési pontokat. Vagy nemzeti integráció valósul meg az agráriumban, vagy multinacio-nális cégek integrálják a magyar gazdákat, s utóbbi esetben eltűnhet a termelők profitja.

Javaslat európai gyümölcsnapra

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kéri a magyar EP-képviselőket, hogy támogassák az európai gyümölcsnap bevezetését javasló spanyol kezdeményezést. A tervek szerint július 12. lenne az európai gyümölcsnap, amely a gyümölcsfogyasztás fontosságára hívná fel a figyelmet. A NAK szerint minden lehetőséget meg kell ragadni a gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére. Az életmóddal kapcsolatos kihívások jelentősen megemelkedtek az utóbbi évtizedekben, miközben a mozgásszegény életvitel és a rossz táplálkozási szokások is jellemzővé váltak. Bár a rendszeres gyümölcsfogyasztás minden korosztály számára elengedhetetlen lenne, a mértéke Európában csökkenő tendenciát mutat.