Az átszámításnál kell figyelni

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fogyasztói kölcsönszerződéseknek az árfolyamrés semmissége miatti átszámításához a honlapján módszertani iránymutatást tett közzé, amelynek betartását hivatalból ellenőrizni fogja. A dokumentumból kiderül, hogy az alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül kell megküldeni a jegybanknak, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elvégezniük. A jegybanktól megtudtuk, hogy a pénzintézeteknek a törvény által elvégzendő feladataihoz kívánnak ezzel segítséget nyújtani.
Mindenesetre az árfolyamrés alkalmazása semmis, a bankoknak az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazniuk a hitel- vagy kölcsönszerződésekben, valamint a lízingszerződésekben. Egyébként az iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-jétől fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazási kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződések esetén. Az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Valójában a folyósításkor az ügyfél devizában kifejezett devizahitele és a devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna.

A legfontosabb, hogy az átszámításnak olyan elveken kell nyugodnia az iránymutatás szerint, hogy egyik ügyfél sem járhat rosszabbul, mintha a pénzügyi intézmények az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámításában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számítás szerint a túlfizetést minden időpontban tőke(elő)törlesztésként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni.

Újra kell számolni visszamenőlegesen minden érintett szerződést, s meg kell határozni az ügyfél kezdeti, devizában kifejezett adósságát és az ebből adódó első havi, devizában kifejezett törlesztőrészletét. Ezek után ki kell számolni a megvalósult első havi törlesztéskor a forint- túlfizetés mértékét devizában kifejezve, majd az ezzel csökkentett, még fennálló devizaadóssággal kell tovább számolni.

Palkó István, a Portfolio.hu elemzője szerint a magyarországi bankok 550-650 milliárd forintnyit veszíthetnek így, a teljes pénzügyi szektor pedig 650-800 milliárd forintot. Ugyanakkor a forinthitesekkel együtt könnyen meglehet a Magyar Nemzeti Bank korábban publikált, felső becslése is, amely kilencszázmilliárd forintra rúgott. A közgazdász rámutatott arra is: a jelek szerint letette a voksát az MNB (legalábbis az árfolyamrés esetében), és úgy értelmezhető a múlt, mintha az ügyfelek többletbefizetése mindig tőke-előtörlesztés lett volna - előtörlesztési díj nélkül. Ez pedig akár azt jelenti, hogy a bankok mindenkori múltbeli követelése is alacsonyabb volt, így a rá felszámított és beszedett kamatbevétel is. Várható tehát, hogy nemcsak az árfolyamrés, hanem az egyoldalú kamatemelések őszi elszámolásánál is ezt az utat javasolja majd az MNB – hangsúlyozta a szakértő, a gondolatmenet azonban, mint ő maga is figyelmeztetett, nem pontos számításon alapul, csupán egy gyors becslés. „Ám ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a pénzügyi szektor adózatlan vesztesége valahol kilencszázmilliárd forint körül lesz, és akkor a forintosítás esetleges költségeiről még nem beszéltünk” – értékelte a Portfolio.hu elemzője. Szerinte az MNB iránymutatásával tiszta vizet öntött a bankok és az ügyfelek közös poharába: abba a pohárba, amelynek kiürítése nagyon keserű lesz a pénzintézetek számára.