Az átlagkereset 2018-ban 11,3 százalékkal nőtt

A decemberi 2,7 és a tavaly éves átlagban 2,8 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek az év utolsó hónapjában 7,3, a tavalyi egész évet tekintve 8,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - fűzte hozzá a hivatal.

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 371 700 forint volt, 9,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A nettó kereset 247 200 forint volt. 

A vállalkozásoknál 10,5 százalékkal 375 ezer forintra emelkedtek a bruttó és 249 400 forintra a nettó átlagkeresetek. Ezen belül a rendszeres kifizetések 9,4 százalékkal emelkedtek, az egyszeri jutalmak, prémiumok és más egyedi kifizetések 18,2 százalékkal megugrottak és meghaladták az 51 ezer forintot. 

A költségvetési szférában 362 200 forint volt a decemberi bruttó átlagkereset és 240 800 a nettó, 5,3 százalékkal több, mint az előző év decemberében. A rendszeres fizetések 6,4 százalékkal nőttek, a decemberi prémiumok, jutalmak és más egyszeri pénzjuttatások összege 4,4 százalékkal csökkent, de ezzel is megközelítette a 34 ezer forintot. 

A vállalkozásoknál foglalkoztatottak létszáma 2,5 százalékkal, a közszférában alkalmazottaké 0,5 százalékkal nőtt egy év alatt tavaly decemberre. 

A decemberi bruttó átlagkereset a feldolgozóiparban 10,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az építőiparban 13,0 százalékkal nőtt és 366 700, illetve 302 700 forintot ért el. Az idegenforgalomban, mint a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 13,3 százalékkal nőttek a bérek, de ezzel sem érték el a 225 ezer forintot, a pénzügyi és biztosítási területen viszont 701 ezer forintot is meghaladták 13,2 százalékos növekedéssel.  

A költségvetési szektoron belül a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén 4,1 százalékos emelkedéssel 427 500 forintra nőttek a bérek, az oktatásban 334 200 forint volt a bruttó átlagkereset, 4,2 százalékkal több az előző decemberinél, míg a humán egészségügyben 8,7 százalékkal, a szociális ellátás területén 11,1 százalékkal magasabb keresetek 350 ezer és 248 ezer forintot értek el. 

A közfoglalkoztatottak létszáma 23,6 százalékkal, 113 ezerre csökkent tavaly decemberre az egy évvel korábbi 150 ezerről.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában közölte, a tavaly kötött bérmegállapodás és az egyre fokozódó szakemberhiány miatt idén 9 százalékkal nőhetnek az átlagbérek, ami a várt 3 százalékos infláció mellett 5,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Ezzel együtt 2013-tól 2019 végéig már mintegy 51 százalékkal nőhetnek a reálkeresetek.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek.

Az elemző szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a devizahitelek rendezésével kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában megjegyezte, a bérek idei alakulását nehéz megbecsülni, részben a KSH módszertani váltása, részben pedig a cafetéria átalakítása miatt.

A béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban, ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet.

Mindezek hatására az idei béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint tavaly, ráadásul a dinamikusan emelkedő infláció a reálbér-növekedést is jelentősebben mérsékli - fogalmazott az elemző.