Az alacsony olajárakkal zsarolja Szaúd-Arábia Oroszországot

Ha az olajárak révén sikerül békét teremteni Szíriában, akkor nem hiszem hogy Szaúd-Arábia kifarolna egy ilyen megállapodásból – nyilatkozta sejtelmesen egy szaúdi diplomata a tekintélyes amerikai napilapnak. A szaúdi tisztviselők nem győzik hangsúlyozni, hogy az olaj árát a kereslet-kínálat határozza meg és nem használják geopolitikai célokra. Elemzők szerint viszont nem kétséges, hogy a világ legnagyobb kitermelőjeként a kibocsátásra és így az árakra legnagyobb hatással bíró szaúdiak diplomáciai és politikai fegyverként használják Oroszországgal szemben, az Egyesült Államok beleegyezésével a jelenlegi alacsony árakat.

John Kerry amerikai külügyminisztert szeptember 11-én, az ikertornyok elleni terrortámadások 13-ik évfordulóján fogadta Vörös-tengeri rezidenciáján a néhai szaúdi király. A találkozót több hónapos titkos egyeztetés előzte meg. Rijád azzal a feltétellel lépett be az Iszlám Állam (IÁ) elleni koalícióba, hogy az Egyesült Államok zöld lámpát adjon Szaúd-Arábiának az Aszad elleni lázadók támogatásáról és végső soron a rezsim megdöntéséről.

Még aznap ki is adtak egy nyilatkozatot, amely tíz arab állam részvételéről szól az amerikaiak vezette koalícióban. De mi is állhat a háttérben? Miért akarja megbuktatni Rijád a szír rezsimet? A gázszállításokban kell keresni a választ. A hatalomváltás tétje, hogy megépülhet-e a Szírián átvezető katari gázvezeték, amely végső soron megtörné az orosz gázmonopóliumot Európában.

Szaúd-Arábia sokat veszít az olcsó olajon, becslések szerint 40 milliárd dolláros lyukat üt a költségvetésben, de ez eltörpül az ország 700 milliárd dolláros tartaléka mellett. Oroszország ennél sokkal súlyosabb helyzetben van, Moszkva a devizaválság küszöbére került december végén és évekig recesszióban maradhat a gazdaság ha a jelenlegi árszintek fennmaradnak. Az olajárakkal a szaúdiak regionális vetélytársa Irán is sokat veszít.

 Az elmúlt hónapokban több orosz-szaúdi találkozóra is sor került. de Putyin jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne támogatását megvonni Aszadtól. Oroszország egyike a szír állam legnagyobb fegyverbeszállítóinak. Szíriában orosz haditengerészeti állomás is található. Az Obama kormány egyik vezetője szerint az orosz segítség nélkül már nem működne a szír hadsereg. Egy hatalomváltás Szíriában Oroszország pozícióinak elvesztésével járna és ezzel egyetlen közel-keleti szövetségesét veszítené el.

De nem ez az elsődleges ok, amiért Oroszország kitart Aszad mellett. Moszkva ugyanis nem tehet mást, hiszen Aszad elnök sorsa befolyással bír a földgázpiac európai monopóliumával. Oroszország és Irán számára legnagyobb veszélyt a katari földgáz jelenti és ebben a játékban Szíriának központi szerepet osztottak.

A világ harmadik legnagyobb gázmezején fekvő Katar gázkészlete 26 milliárd köbméter, ez a globális készletek mintegy hetede. Az energiaforrások közül az LNG (cseppfolyós gáz) iránti kereslet nő a leggyorsabban a világon és a két magyar megye nagyságú és a 11600 négyzekilométer nagyságú emirátus hamar felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. Az emírség jelenleg a világ legnagyobb LNG-exportőre.

A katari földgázvezeték Szaúd-Arábián, Jordánián keresztül Irak síiták lakta részét elkerülve jutna el a szíriai Homs városáig és onnan ágazna el Libanon és Törökország irányába és jutna el végső soron Közép-Európába. A szír polgárháború miatt a beruházás megvalósulása azonban függőben van.

2009-ben Aszad elnök nem támogatta a vezeték építését éppen az olajiparban lévő orosz érdekeltségekre hivatkozva, helyette inkább egy másik Iránt, Irakot és Szíriát átszelő vezeték mellett tette le voksát. A három ország meg is állapodott a tízmilliárd dolláros beruházásról, amely 2016-ra az iráni dél-párszi lelőhelyéről szállított volna gázt végső soron Európába. De a kivitelezésre nem került sor, a szíriai polgárháborús helyzet miatt, ami 2011 után durvult el. A szír felkelők legnagyobb pénzügyi támogatója viszont éppen Katar és Szaúd-Arábia, amelyek sokat veszítenek a szír elnök ellenkezése miatt.

A szaúdiakat már akkor irritálta Aszad döntése. Bandar bin Szultán herceg, a szaúdi nemzetbiztonsági tanács vezetője nem kis nyomást gyakorolt Oroszországra Aszad meggyőzésére és állítólag azt mondta az orosz elnöknek, hogy a jelenlegi rezsim után akárki is kerül hatalomra az országban az a szaúdiak kezében lesz és beleegyezésük nélkül senki sem szállít gázt Szírián keresztül. Bandar bin Szultán terrortámadások végrehajtásával is zsarolta az oroszokat a Szocsi téli olimpia előtt, ha nem vonják vissza minden Szíriának biztosított támogatásukat.

Az iraki-iráni-szíriai gázvezeték, amely a tervek szerint a Földközi-tenger mélyén folytatódott volna Európába versenytársa lehetett volna az azóta meghiúsult Nabucco gázvezetéknek, de a Déli Áramlatot is veszélyeztette volna.