Gazdaság

Az MNB szigorítaná a devizafinanszírozási megfelelési mutatót

Devizaegyensúlyi mutatót is bevezetne

A bankrendszer rövid devizaadósságának kellő mértékű leépülése, valamint az ehhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorítaná a devizafinanszírozási megfelelési mutatót (DMM), valamint megelőző céllal bevezetne egy úgynevezett devizaegyensúlyi mutatót is (DEM)- derül ki az MNB pénteken publikált pénzügyi stabilitási jelentéséből.

MNB 20141017
elszámolással és a forintosítással azonban jelentősen csökkent a magyarországi pénzügyi rendszer, és ezen keresztül az egész ország sérülékenysége - h
angsúlyozza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken megjelent pénzügyi stabilitási jelentésében.

A vállalati hitelekkel kapcsolatban a jegybank megjegyzi, hogy azok portfolióminősége kiemelt kockázat. Bár a tisztítási ráta emelkedik, a nemteljesítő és átstrukturált projekthitelek együttes aránya még mindig magas, amire a jegybanki eszközkezelő (MARK) piaci alapon történő elindítása a hatékony megoldás - közölték.

Közölték, a forintosítás nyomán az egykori deviza jelzáloghitelek kamatainak csökkenése, a kamatmarzs tartós szűkülése a bankrendszeri eredményt hozzávetőleg 90 milliárd forinttal mérsékli évente. A csődbe ment brókercégek ügyfeleinek kártalanítása nyomán történő, több évre szétosztott, az Országos Betétbiztosítási Alapba, és Befektető-védelmi Alapba való befizetések áttételesen a bankok számára is érdemi eredményrontó terhet jelentenek, évente addicionálisan 15-20 milliárd forintot. A tartósan alacsony kamatkörnyezet is negatívan hat a nettó kamateredményre - áll a jelentésben.

Az MNB szerint a bankrendszer jövedelmezőségi kilátásait azonban jelentősen javítja a robusztussá váló gazdasági növekedés, a bankadó tervezett csökkentése, és az árfolyamgát megszűnése, az árfolyamkockázat kiiktatása pedig mérsékli a kilátások körüli bizonytalanságot.

A devizahitelek forintosítása nélkül a pénzügyi rendszer stabilitása jelentősen meggyengült volna, az elszámolással és a forintosítással azonban jelentősen csökkent a magyarországi pénzügyi rendszer, és ezen keresztül az egész ország sérülékenysége - hangsúlyozza az MNB. A jegybank kifejti, hogy ezekkel a lépésekkel Európa egyik legmagasabb háztartási devizahitel-kitettsége az egyik legalacsonyabbá vált, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 14 százalékról 1 százalékra csökkent. Bár a bankok "toxikus eszközeinek" nagy része eltűnt, továbbra is kockázatot jelent a nemteljesítő hitelek magas aránya, a devizaalapú személyi és autóhitelek léte, valamint az eszköz és forrásoldal közötti lejárati eltérés, amelyek szabályozási beavatkozásokat tesznek szükségessé.

Az MNB szerint a javuló tendenciák ellenére a vállalati hitelezés dinamikája még mindig elmarad a gazdasági növekedést fenntartható módon támogató szinttől. Ezen átmenetileg a növekedési hitelprogram (nhp) kiterjesztése, az nhp+ segít, de szükség van a piaci hitelezés élénkülésére is - közölték.