Az IMF szerint kedvezőek a magyar gazdaság középtávú kilátásai

Több egymást követő év erős gazdasági növekedése után tavaly 2 százalékra lassult a hazai össztermék (GDP) növekedése, de idén már mintegy 3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a foglalkoztatottság tovább nő, a bérek és a nyersanyagok árának emelkedésével pedig fokozatosan felpörög az infláció - állapították meg az IMF szakértői, akik Khaled Sakr vezetésével február 23. és március 8. között tárgyaltak Budapesten, az IMF Alapokmányának IV. cikkelye alapján végzett rendes éves felülvizsgálat keretében.

"A középtávú kilátások továbbra is kedvezőek, de kockázatok terhelik. A még mindig törékeny euróövezeti fellendülés gyengülése, vagy a világkereskedelem lassulása fékezheti az exportot. Az Egyesült Államok és az euróövezet monetáris politikájának normalizálása a finanszírozási költségek emelkedését és a tőkeáramlás ingadozását eredményezheti" - mutattak rá a szakértők, akik szerint a kockázatokat ugyanakkor enyhíti a folyó fizetési mérleg egyenlegének, a nemzetközi befektetések pozíciójának és Magyarország piaci megítélésének utóbbi években tapasztalt javulása.

"Magyarország gazdasági ereje lehetőséget nyújt egy növekedésbarát fiskális konszolidációra" - áll a dokumentumban. Az IMF szakértői szerint a konszolidációnak a kiadások minőségének és a bevételek összetételének javítására kell összpontosulnia, miközben fokozatosan javul a költségvetés ciklikusan kiigazított egyensúlya. Egy ilyen stratégia lehetővé tenné, hogy a monetáris politika hosszabb ideig laza maradhasson. Ezáltal ösztönözné a növekedést, miközben elegendő költségvetési tartalékot hozna létre a világgazdaság negatív meglepetéseinek kivédésére. Ezek az elemek és a versenyképesség növelését célzó egyéb intézkedések hozzájárulnának a hatóságok kettős céljának - a fenntartható növekedés és a gazdaság középtávú teljesítőképességének fokozása - eléréséhez.

Az IMF szakértői a magyar kormány 2,4 százalékos várakozásával szemben arra számítanak, hogy a költségvetés hiánya idén a GDP 2,6 százalékára rúghat. "Egy olyan időben, amikor a gazdaság teljesítménye várhatóan jelentősen javul, és akár teljes kapacitása felett működik, kívánatos a költségvetési egyensúly javítása. A 2016-hoz képest magasabb deficitnek gazdaságélénkítő hatása van. Mindazonáltal ez azt is jelentené, hogy a monetáris politika gyorsabb ütemben normalizálódhatna, és a magyar gazdaság kitettebb lenne az új sokkoknak a még korlátozott költségvetési mozgástér miatt" - mutattak rá a szakértők, akik további költségvetési intézkedéseket javasolnak a ciklikusan kiigazított egyenleg javításának érdekében.

A küldöttség azt javasolta a kormánynak, hogy a strukturális reformok előmozdításával fokozza a termelékenységet, ezáltal támogatva a gazdasági növekedést. Emellett fontos lenne a múlt erőfeszítéseire építve tovább javítani a szakmai oktatást és a közmunkaprogramot. Kulcsfontosságú lenne az üzleti környezet javítása az észlelt korrupció kezelésével, az átláthatóság fokozása és a politikai kiszámíthatóság erősítése révén.

A Magyar Nemzeti Bankról szólva az IMF szakértői megállapították, hogy a jegybank tavaly megfelelő módon enyhítette tovább monetáris politikáját a nyomott inflációra és a tervezettnél alacsonyabb gazdasági növekedésre való tekintettel. A jövőre nézve azonban fontos, hogy az MNB árgus szemmel figyelje a helyzetet, és készen álljon egyes ösztönző intézkedések kivezetésére, ha a maginflációs nyomások felerősödnek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb állásfoglalása elismeri a magyar gazdaság eredményeit, többek között az elmúlt évek magas növekedését és az államháztartás alakulását - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön.

Az NGM közleménye szerint az IMF idén a foglalkoztatás és a nemzetgazdaság további bővülésére számít Magyarországon, elismeri a GDP-arányos költségvetési deficit és államadósság mutatók alakulását, az adóigazgatás reformja által elért eredményeket, a járulékcsökkentést és a bankadó jelentős mértékű leépítését. Hozzátették, hogy a Valutaalap szerint a magyarországi bankszektor megfelelő állapotban van. Nyilatkozatában az IMF a közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódó szakképzés továbbfejlesztését javasolja, hogy a résztvevők fokozatosan átléphessenek az elsődleges munkaerőpiacra - áll a közleményében.

A pénzügyi szervezet lehetőséget lát a fegyelmezett, növekedést segítő államháztartási környezet kialakítására, valamint az államadósság további csökkentésére, ezáltal a hosszú távú növekedés megalapozására - írta az NGM. Hozzátették, hogy az IMF a kormány kettős célját, a fenntartható gazdasági növekedést és a középtávú növekedési potenciál emelését is elérhetőnek látja. 

A delegáció értékelése összhangban van a kormány azon elképzeléseivel, hogy a termelékenység strukturális reformokon, az európai uniós források hatékony felhasználásán és a munkaerőpiaci aktivitás növelésén keresztül javítható - hangsúlyozza az NGM.