Gazdaság

Az Európai Parlament támogatja a külföldi befektetések átvilágítását a stratégiai ágazatokban

Felszámolná az euróövezeten kívüli euróutalások túlzott banki költségeit is

Megszavazta a külföldi befektetések átvilágítását szolgáló rendszer felállítását csütörtökön az Európai Parlament (EP), hogy szükség esetén meg lehessen védeni a stratégiai ágazatokban működő vállalatokat az Európai Unión kívüli felvásárlástól.

 A strasbourgi plenáris ülésen elsöprő többséggel fogadták el az uniós társjogalkotó szervek - az EP és a tagországok kormányait tömörítő tanács - között korábban létrejött előzetes megállapodást.

Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi majd, mint az energetika, a közlekedés, a kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány, valamint a pénzügy. A kritikus technológiák között a félvezetők, a mesterséges intelligencia és a robotika szerepel. Emellett a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a védelmi rendszereket, a médiát, a biotechnológiát és az élelmiszerbiztonságot is felvették a védett ágazatok listájára.

Az EU-szintű rendszer segíteni fogja a külföldi befektetések köz-, illetve nemzetbiztonsági alapú átvilágítását. Nagy hangsúly kerül az információcserét szolgáló együttműködésre.

A tagországok véleményezhetik majd az egymás területén tervezett beruházásokat. Az Európai Bizottság is kérhet információt és adhat véleményt, de a végső döntést továbbra is nemzeti szinten hozzák meg.

Noha az ország nincs megnevezve a szövegben, a rendszer felállítására elsősorban az utóbbi évtized aggályosnak, sokak által veszélyesnek tartott kínai stratégiai beruházásaira, felvásárlásaira tekintettel kerül sor. A jogi keret létrehozását erősen támogatta a francia, a német és az előző olasz kormány is, míg más tagállamok, például Ciprus, Görögország és Málta ellene voltak.

"A +védelmező Európa+ elve valósággá vált. Ezen mechanizmussal felléphetünk az iparunkat, a technológiáinkat és a stratégiai érdekeinket fenyegető veszély ellen. Európa továbbra is nyitva áll a külföldi beruházások előtt, de kezébe veszi a sorsát" - mondta Franck Proust néppárti jelentéstevő.

Rámutatott: hasonló rendszer működik a világ számos országában, az Egyesült Államoktól, Japánon és Kanadán át Kínáig, így épp itt az ideje az EU fellépésének is.

A külföldi felvásárlások a kritikus infrastruktúrák és technológiák területén sérthetik az európai érdekeket, és azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy bizonyos harmadik országok a beruházásaikkal csökkenthetik az EU technológiai előnyét és gyengíthetik a kontinens biztonságát - írta az Európai Bizottság.

A tanács várhatóan március elején hagyja jóvá hivatalosan a jogszabályt, amely kihirdetése után másfél évvel lép majd életbe.

Jelenleg az Európai Unió 14 tagállamában működik már beruházás-átvilágító rendszer, köztük Magyarországon is, azonban a mechanizmusok az általuk vizsgált terület és a felépítésük tekintetében is jelentősen eltérnek egymástól.

Az elmúlt húsz év során radikálisan átalakult az Európába áramló külföldi befektetések szerkezete. Egyre több beruházás érkezik a fejlődő országokból, elsősorban Kínából, és a tőke elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokat célozza, gyakran állami tulajdonú vagy állami befolyás alatt álló vállalatok révén.

Az Európai Parlament felszámolná az euróövezeten kívüli euróutalások túlzott banki költségeit

A saját valutát használó európai uniós tagországokban működő pénzintézeteknek azonos díjat kellene majd felszámolniuk az euróban és a hazai fizetőeszközben utalások után az Európai Parlament (EP) csütörtökön megszavazott határozata értelmében.

A strasbourgi plenáris ülésen szinte ellenszavazat nélkül elfogadott indítvány célja az euróövezeten belüli, illetve kívüli banki ügyfelek közötti különbségek, a túlzottan magas költségek megszüntetése.

A képviselők azt akarják, hogy az EU-n belüli külföldi euróátutalások utáni banki díjak megegyezzenek a belföldi, hazai pénznemben való utalások költségeivel. Ha a tagállamok szükségesnek látják, akkor kötelezhetnék a pénzintézeteket, hogy ugyanezt a díjat alkalmazzák a hazai euróutalásokra is.

Míg ugyanis a valutaövezeten belül élő fogyasztók az egységes eurófizetési térség (SEPA) előnyeit élvezik, a többi uniós polgár továbbra is magas díjat kénytelen fizetni, ha eurót szeretne utalni egy másik tagállamba.

Emellett a bankoknak minden tranzakció előtt tájékoztatniuk kellene majd ügyfeleiket a várható átváltási díjakról a helyi valutában és a számla pénznemében. Ezen elektronikus értesítésekért pedig nem számíthatóak fel külön költségek.

"Az eurózónán kívül élő 150 millió polgár és az ott működő mintegy hatmillió vállalat eddig sokkal többet fizetett az euróutalásokért. Ennek most vége lesz, és minden európai jelentősen kevesebbet fizet majd, ami összesen évente egymilliárd euró megtakarítást jelent" - közölte Eva Maydell néppárti jelentéstevő.

"A roamingdíjak eltörlése után ez most egy újabb kis forradalom az Európai Unióban" - tette hozzá.

A szabályozás részleteiről még a másik uniós társjogalkotó intézménnyel, a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal is meg kell állapodni.