Gazdaság

Augusztusban nőtt az építőipar termelése

24,4 százalékos bővülés volt megfigyelhető

Augusztusban 24,4 százalékkal nőtt az építőipari termelése az egy évvel korábbihoz mérve. Az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit. Az előző havihoz képest 1,9 százalékkal volt nagyobb a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az év első nyolc hónapjában 22,6 százalékkal nőtt a szektor teljesítménye a tavalyi 29,7 százalék után. Az augusztusi növekedés ebben az évben átlagosnak számít, a negyedik legmagasabb adat az első nyolc hónapban, az előző két nyári hónapban - júniusban és júliusban - 28,2, illetve 38,0 százalékos növekedést regisztrált az ágazat.

Az épületeknél augusztusban is az ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - fűzte hozzá a jelentés.

Az építőipar folyó áron számolt kibocsátása augusztusban 327,930 milliárd forint volt, az első nyolc hónapban pedig elérte az 1864,880 milliárd forintot, aminek 56,2 százaléka a magasépítésből, 43,8 százaléka a mélyépítésből származott. 

A megkötött új szerződések volumene 4,3 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 13,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, amiben feltehetőleg szerepet játszott, hogy az előző hónapban viszont több mint kétszeresére, 134,4 százalékkal nőtt. Ezzel együtt az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 58,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 79,8 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt.

Szakértő: megduplázódott a lakásépítések száma 2015-höz képest 

Az elmúlt három évben megduplázódott a lakásépítések száma Magyarországon, az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa teljesen átalakította az építkezések ütemét - mondta az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatornán hétfőn.  

Balogh László hozzátette: a beruházók és lakásfejlesztők 2019 végéig, a kedvezményes lakásáfa lejártáig igyekeznek befejezni az építkezéseket.

Elmondta: 2015 és 2016 környékén évszázados mélyponton stagnáltak a lakásépítési mutatók, azóta évente több mint 50 százalékkal nőtt a megépült lakások száma. A válság idején kevés új lakás épült, ezért akik új lakást kerestek azok a legjobb használt lakásokat kezdték felvásárolni a piacon, amely a használt lakások árát is megemelte.

Ha kellő számú új lakás épül, akkor az a használt lakások áremelkedését is kiegyenlíti - hangsúlyozta a szakértő. Az új lakásokra egyre szigorúbb energiahatékonysági és műszaki követelmények vonatkoznak, így az építkezések a hazai lakásállomány átlagos minőségének fenntartásához is hozzájárulnak - fűzte hozzá Balogh László.

Elemzők: közműépítések, a lakásépítés és a kereskedelmi ingatlanfejlesztés egyaránt húzza az építőipart

 A nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robosztus növekedéshez, amit a részben uniós forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések, út- és vasútépítés táplált. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek hangsúlyozta: az augusztusi adatok megerősítik az eddigi trendeket. A részben uniós forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések, út-, vasút- és közműépítések mellett a lakásépítések és a kereskedelmi ingatlanok fejlesztése húzza az építőipart. 

A vezető elemző kitért arra is, hogy az épületépítéseknél a hó végi szerződésállomány növekedési üteme idén május óta, az egyéb építményeknél tavaly december óta csökken. 

Fontosnak mondta, hogy eleve nagyon magasak a bázisértékek, ezeket felülmúlni csak komoly többletkapacitásokkal lehet. A szakember szerint rövid távon persze jó, ha jelentős kapacitások épülnek ki, de középtávon már növeli annak a kockázatát, hogy egy esetleges lassulásnál kapacitástöbblet alakuljon ki, ami leépítésekhez vezethet - figyelmeztetett a K&H Bank szakértője.

Németh Dávid szerint az építőipar idén 20 százalék körüli vagy azt egy kicsit meghaladó növekedést érhet el.

Horváth András, a Takarékbank elemzője rámutatott, hogy a nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robosztus bővüléséhez és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat. Ezt követően viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a kedvezményes áfa  2019 utáni visszaemelése jelentős érvágás lesz.

2018-ban 20 százalék fölötti éves építőipari növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői, míg 2019-ben a jelenlegi kilátások alapján szintén robusztus, 15 százalék körüli lehet a bővülés. 
A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma, annak ellenére, hogy az építőiparban foglalkoztatottak létszáma történelmi csúcson áll,  ennek a bővülésnek a jelentős része azonban képzetlen munkaerőből áll, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.

Horváth András az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adataira hivatkozva úgy ítélte meg,  Magyarország átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. Több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van ugyanis kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. A fejlesztés alatt álló ingatlanok 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés. 

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában tévhitnek nevezte, hogy az újlakás építések megugrása okolható a kivitelezési költségek számottevő emelkedéséért, azon belül is az alapanyagok drágulásáért és a munkaerőköltségek növekedéséért. Szerinte egyértelmű, hogy a költségemelkedést más szektorok beruházásai húzzák, mivel az építőiparon belül a lakásszektor aránya kevesebb mint 16 százalék.  A tervezett áfaemelés éppen ezért elenyésző kapacitást fog felszabadítani, azt is döntően csak 2020 végétől.

A másik félreértés a vezérigazgató szerint az, hogy az újlakásárak emelkedése a piacon uralkodó túlkereslettel magyarázható. Szerinte ezt  cáfolja, hogy 2017-ben Budapesten szinte folyamatosan mintegy 8000 új lakást kínáltak a piacon, de az év folyamán hasonló volument értékesítettek a fejlesztők is. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan 12 hónap keresletének megfelelő lakáskínálat volt a piacon, vagyis a keresleti és a kínálati oldal egyensúlyban volt. Túlkeresletről akkor beszélhetnénk, ha ez a mutató folyamatosan 6-7 hónap alatt lenne. A drágulást egyértelműen a költségek növekedése okozza - mutatott rá. 

Mivel ez a költségoldali nyomás továbbra sem enyhül, a négyzetméterárak emelkedése is folytatódik. Nagy mértékben tovább erősítheti a drágulást, ha a kedvezményes áfát 2020-tól újra a normál kulcs váltja fel. A 27 százalékos kulcs visszaállítása a jelenlegi átlagosan 750 ezer forintos budapesti újlakás-négyzetméterárat egy csapásra 1 millió forint fölé emeli - vélte.

ITM: az építőipari termelés növekedéséhez hozzájárultak az épület- és az egyéb beruházások

Az építőipari termelés növekedéséhez az ipari, kereskedelmi és lakóingatlanok, valamint a közúti, vasúti és egyéb infrastrukturális beruházások is hozzájárultak - mondta Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.

A KSH hétfői gyorsjelentése szerint augusztusban 24,4 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz mérve, az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit. Az év első nyolc hónapjában 22,6 százalékkal nőtt a szektor teljesítménye.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, az adatok tükrözik azt a növekedést, amit a kormányzat és az építőipar szereplői erre az évre prognosztizáltak. A tendencia megmarad a továbbiakban is.

Pomázi Gyula kifejtette: az iparág folyamatos, hosszabb távú versenyképességéhez szükséges, hogy kiegyensúlyozott legyen a kereslet-kínálat. A hatékonyságot javítani, az eszközöket fejleszteni kell, hogy az építőipar képes legyen az igényeket megfelelő szinten, időben kiszolgálni - tette hozzá.