Athén nem enged a hitelezők követeléseinek

Jeórjiosz Sztathakisz gazdasági miniszter a BBC rádiónak adott nyilatkozva elmondta, hogy a kormány engedélyt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól arra, hogy összevonja a júniusban esedékes hiteltörlesztési kötelezettségeit, és egy összegben június 30-án fizessen. Eközben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök változtatásokat kért a nemzetközi hitelezők kemény feltételein.

Sztathakisz nyilatkozatának hatására 1-2 százalékos mínuszba kerültek a részvénypiacok és több havi csúcsra emelkedtek a görög és az alacsony besorolású euróövezeti államkötvények hozamai

A nemzetközi befektetők új javaslatait szerdán ismertették a görög kormányfővel az Európai Bizottság és az eurócsoport elnökével Brüsszelben tartott tanácskozáson. Négy fő témakörben - az elsődleges költségvetési többlet célszámai, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak csökkentése, valamint az általános forgalmi adó (áfa) emelése - messze állnak a felek nézetei. Az egyetlen pont, amelyben egyetértenek a felek, az a társadalombiztosítási rendszer reformja, amelynek keretében egyesítenék a különböző nyugdíjkasszákat.

A hitelezők azt javasolták, hogy az elsődleges költségvetési többlet mértékét idén a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékában, jövőre 2 százalékában, 2017-ben 3 százalékában, 2018-ban pedig 3,5 százalékában határozzák meg. A görög kormány ehelyett 0,6, 1,5, 2,5, illetve 3,5 százalékot szeretni kiharcolni. "Az elsődleges költségvetési többlet fontos szerepet játszik a növekedésben, az 1 százalékponttal alacsonyabb mérték mintegy 1,8 milliárd eurót jelent, amit a reálgazdaságra fordítanának, nem az adósságszolgálatra" - mondta egy névtelenül nyilatkozó görög kormányzati tisztségviselő.

A hitelezők azt akarják, hogy Athén azonnal szüntessen meg minden kivételt az áfa-törvény hatálya alól, és vezessen be két kulcsot, 11, illetve 23 százalékon. Athén ehelyett azt akarja, hogy a változások csak október 1., az idegenforgalmi szezon lezárulta után lépjek életbe, és két kulcs helyett hármat javasol, 6, 11, és 23 százalékot. A hitelezők az ingatlanadó érvényben maradását várják el, míg a görög kormány ezt kiváltaná egy új adóval, amelyet az egy ingatlannál többet birtoklókra vetne ki. A Ciprasz-kormány ezen túlmenően az államadósság átütemezését is szeretné elérni, hogy elejét vegye annak, hogy mindig kölcsönt kelljen felvennie a hitelek törlesztésére.

Christophe Rieger, a Commerzbank elemzője szerint a hitelezők javaslatainak elutasítása azt jelenti, hogy a helyzet bonyolultabb annál, mint amire számítottak a tárgyalások ezen szakaszában. "A görögök nyilván nyertek egy kis időt az IMF-részletek összevonásával, és most június vége a sorsdöntő dátum, de összességében a Görögországról szóló hírek negatívak" - mondta.

Jeórjiosz Sztathakisz megerősítette, hogy a görög kormány megállapodásra akar jutni a hitelezőkkel a lehető leggyorsabban. "Görögországnak az euróövezetben kell maradnia" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány arra kapott felhatalmazást a választóktól januárban, hogy az ország maradjon az eurózóna tagja, és kössenek az eddiginél jobb megállapodást a hitelezőkkel.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a görögök 74 százaléka támogatja az ország euróövezeti tagságát, 50 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy akár nagyobb engedmények árán is, de megállapodásra kell jutni a hitelezőkkel. Az engedményeket ellenzők aránya 41 százalék.

A partnerek ismét figyelmeztették Görögországot, hogy az ő térfelén pattog a labda. Angela Merkel német kancellár csütörtök este a France 2 francia televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség Athén részéről, de a tárgyalások célja az, hogy Görögország az euróövezetben maradjon. Csütörtök este a görög miniszterelnök egy újabb telekonferencia keretében egyeztetett Angela Merkellel és Francois Hollande francia elnökkel, pénteken pedig a görög parlamentben tart beszámolót a tárgyalások állásáról.