Gazdaság
Átfogó felmérés készül a hazai gyümölcsösökről
Apáti Ferenc: Már jóval kisebb az elöregedett és korszerűtlen ültetvények aránya, de még mindig túl magas, ezért további fiatalításra és fejlesztésekre van szükség az ágazatban
A KSH ezúton felkéri a gyümölcsösültetvények összeírásában érintetteket a pontos adatszolgáltatásra, hiszen az ágazat jövője szempontjából a valóságot reálisan tükröző adatok megléte a gazdálkodást végzők számára éppen olyan fontos, mint a gyümölcsösszakma további résztvevői szempontjából – mondta Tóth Péter, a KSH Mezőgazdasági statisztikai osztályának tanácsadója. A teljes körű összeírás célja, hogy információval szolgáljon a hazai gyümölcságazat döntéshozói, gazdálkodói, valamint szakmai szereplői számára az árutermelő gyümölcsösterületek gazdasági potenciáljáról és a kapcsolódó gazdálkodás fő jellemzőiről. A felmérés az ország mintegy 1500 településén közel tizenötezer gyümölcstermesztő gazdaság több mint harminchétezer ültetvényére terjed ki. Az adatfelvétel kilenc hazai gyümölcsfajt – alma, bodza, cseresznye, dió, kajszi, körte, meggy, őszibarack és szilva – érint, amelyek együttes területe az ország gyümölcsösültetvény-területének mintegy kilencvenöt százalékát teszi ki.
Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy ez most kiemelten hasznos összeírás lesz, hiszen a teljes szakma, a KSH az Földművelési Minisztérium is részt vett a kidolgozásában konstruktív együttműködés keretében. A felmérés eredményéből részletesen látni fogják, hogy pontosan mennyi ültetvény van hazánkban, mennyire korszerűek, és mi jellemzi az alany- és fajtahasználatot.
Apáti Ferenc várakozása szerint az eredménytől az várható, hogy kevesebb ültetvényfelület lesz, mint 2012-ben volt, viszont jóval kisebb lesz az elöregedett és korszerűtlen ültetvények aránya, ami összességében még így is túl sok. Arra is számít, ki fog jönni, hogy a szükségesnél sokkal kevesebb a fiatal és korszerű ültetvények aránya. Úgy véli, körülbelül fél évre lesz szüksége az ágazatnak a kapott eredményeket feldolgozni és kiértékelni.