Gazdaság
Átfogó energetikai terv készül
A szén–dioxid-kibocsátásunkat már jelentősen csökkentettük, a hatékonyságon még javítani kell

Készülnek a Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó cselekvési tervek, amelyek az energiabiztonság megteremtése mellett az energiatakarékosság fokozását és a megújuló energiaforrások arányának növelését is célozzák – közölte Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős államtitkára tegnap. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülését elnökként Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezette.
Az államtitkár kiemelte a regionális infrastruktúra összekapcsolását, azaz, hogy a magyar gáz- és áramhálózatok összeköttetésben legyenek a szomszédos országokéival. Közölte, hogy a paksi atomerőmű bővítése erősíti hazánk energiabiztonságát és hozzájárul hazánk szén-dioxid-kibocsátásának alacsonyan tartásához. A cselekvési terv fontos részeként említette Aradszki András az ásványvagyon felhasználásának ösztönzését, a távhőszolgáltatás fejlesztését, valamint a társadalom klímatudatos, energiatakarékos szemléletformálását.
Ez utóbbi mellett az energetikai beruházási pályázatok segíthetnek abban, hogy jelentősen csökkenjen hazánk energiafelhasználása, egyúttal a károsanyag-kibocsátása is – mondta az ülésen Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. A szakember figyelmeztetett, hogy előrejelzések szerint jóval gyorsabb ütemben történik a globális felmelegedés, mint korábban hitték, hazánk viszont az elmúlt évtizedekben harminc–negyven százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az energiahatékonysági direktívák átültetésével kapcsolatban az Európai Bizottság ugyan jelenleg eljárást folytat Magyarországgal szemben, de azt a vizsgálat után megszüntetheti az államtitkár szerint.
Katar térségünk ellátásának fontos szereplője lehet
Hazánk keresi az energiaellátási diverzifikáció minden lehetőségét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap, a Mohamed ász-Száni katari gazdasági és kereskedelmi miniszterrel folytatott tanácskozáson. Szijjártó elmondta, hogy ha a tervezett LNG-terminál (cseppfolyósított földgázt fogadó állomás) megépül Horvátországban, akkor a világ elsőszámú LNG-exportőreként Katar a közép-európai gázellátás fontos szereplőjévé válhat – tájékoztatott a minisztérium. Katar rendelkezik a világ harmadik legnagyobb földgázvagyonával, ezért Magyarország érdekelt a kétoldalú energetikai együttműködés fejlesztésében. Szijjártó Péter felvetette Katar szerepvállalásának lehetőségét a Törökországból Közép-Európába irányuló gázvezeték megépítésének finanszírozásában is. A Török Áramlatról tegnap a főberuházó orosz gázipari vállalat, a Gazprom bejelentette, hogy már 2016 decemberében üzembe helyezné – közölte a Reuters. A cég igazgatósági tanácsának elnöke, Alekszej Miller Ankarában megállapodott a Török Áramlaton történő gázszállításról Taner Yildiz török energiaügyi és természeti erőforrások miniszterével. Az Ukrajnát elkerülő vezeték éves kapacitása 63 milliárd köbméter lesz, 47 milliárd köbméter földgáz kerül Európába, 16 milliárdot Törökország vesz meg. Nemrég Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter és Alekszej Miller megerősítette: Oroszország nem hosszabbítja meg az Ukrajnával kötött tranzitmegállapodást 2019 után, így a balkáni és dél-európai országoknak a török–görög határtól kell szállítaniuk az orosz földgázt.