Aszódi: Magyarország maga dönt energiaigényének fedezéséről

A szabályozott áramár nem torzítja a piacot
A szabályozott lakossági áramár nem torzítja a piacot, mert az egyetemes szolgáltatásban részt vevők átmehetnek a versenypiacra - mondta Aradszki András az M1 aktuális csatornának.
Kifejtette: a verseny akkor lenne kizárva, ha a piacra jutás szabályai nehezítenék új szereplők megjelenését, ilyen irányú észrevételt azonban még a Bizottság sem tett. Hozzáfűzte, van olyan piaci szereplő Magyarországon is, amelyik versenypiaci körülmények között szolgáltatja az áramot a fogyasztók számára.
Az államtitkár kitért arra is, vannak országok, amelyek - elsősorban az IMF nyomására - már kötelezettséget vállaltak arra, hogy kivezetik a hatósági árszabályozást. Magyarország szerencsésebb helyzetben volt, az IMF nem kényszeríthette arra, hogy ilyen vállalásokat tegyen, a Bizottság azonban úgy döntött, hogy ki kell vezetni, mert piactorzító tényező - mondta.
Felhívta a figyelmet: a villamosáram területén a szabályozott árak megszüntetése más következményekkel jár Nyugat- és Kelet-Európában, ugyanis utóbbiban jóval alacsonyabbak a jövedelmek, ezért az energiáért fizetendő ár jobban megterhelné az itteni jövedelmeket. Hozzátette, 2010 és 2015 között maga az unió is bemutatta hatástanulmányában, hogy ahol piaci áron vették meg az áramot a fogyasztók, mindenhol növekedett az energia ára, ahol viszont szabályozott ár volt, ott mindenhol csökkent.
Hangsúlyozta, a szabályozott ár semmilyen zavart nem okozott az üzemeltetésben, a piaci szegmensben dolgozó kereskedők számára, az áramot importálók megtalálták a számításukat az úgynevezett szabadpiacon.

Emlékeztetett rá, hogy Pakson négy, 1982 és 1987 között épített atomreaktor blokk termel áramot. Az eredetileg 30 évre tervezett élettartamukat 20 évvel hosszabbították meg, a következő évtizedben épülő két új blokk ezeket fogja felváltani a 2030-as években.

A Der Standardnak arra a felvetésére, hogy Ausztria tiltott állami támogatásra hivatkozva esetleg perben támadná meg a paksi atomerőmű bővítését, Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy az osztrák kormánynak erre ugyan minden jogi lehetősége megvan, de a magyar vélemény szerint nem fog sikerrel járni. Magyarország mindenesetre reméli, hogy a jószomszédi viszony fenntartása érdekében Ausztria belátja, hogy a többi uniós tagországhoz hasonlóan Magyarországnak is jogában áll saját magának eldöntenie milyen módon fedezi energiaszükségletét. A kormánybiztos rámutatott: az Európai Bizottság másfél évig tartó tüzetes vizsgálatnak vetette alá a Paks 2 beruházást, mielőtt zöld jelzést adott volna annak. 

Ellentétben azzal, amit Paks 2 kritikusai állítanak,  paksi beruházással semmilyen "orosz befolyás" nem jár együtt - hárította el Aszódi Attila az osztrák lap Moszkva politikai szerepét firtató felvetését. Elmondta: a fővállalkozó az orosz Roszatom leányvállalata, az Atomstroyexport számos nemzetközi alvállalkozóval végzi majd el a kivitelezést. A Paks 2 erőmű tulajdonosa és üzemeltetője pedig száz százalékban egy magyar állami vállalat lesz. 

A szerződés nyilvános - emelte ki a kormánybiztos - abba bárki betekinthet, a hitel pedig semmilyen politikai feltételhez nem kötött. A projekt finanszírozása egyszerűen azért történik orosz hitelből, mert kivitelezéshez szükséges speciális hitelkonstrukcióhoz nagyon nehéz egyéb finanszírozási forrást találni. A kivitelezés tíz évig tart, a hitelt pedig 21 éven belül kell visszafizetni. Mindemellett bármikor lehetőség lesz előtörlesztésre, ami rendkívül kedvező a magyar fél számára - mutatott rá a kormánybiztos. 

Hangsúlyozta: a régióban minden egyes ország importál Oroszországból energiát, Ausztria és Szlovákia is orosz gázt vásárol, Németország megépítette az Északi Áramlatot, és már terveket sző a második vezetékpár lefektetésére is. A gázimport pedig jóval nagyobb energiafüggőséget jelent, mint egy atomerőmű építése, melynek üzemeltetéséhez szükséges fűtőelemeket évekre előre be lehet szerezni és biztonságosan tárolni - emelte ki. "Ha nem építünk atomerőművet, akkor földgázt kell majd többet importálnunk energiaszükségletünk fedezéséhez" - mutatott rá a kormánybiztos.