Gazdaság
Aszódi Attila: Nem sérül a Duna élővilága
Jóval hatékonyabb az új atomerőművi blokkok vízhűtése, mint a négy régié - a közmeghallgatáson minden kérdésre válaszoltak
A héten Pakson tartott közmeghallgatáson csaknem hetven kérdés hangzott el, ezekre és a további közbevetésekre is válaszolt Aszódi Attila és szakértői stábja. A kormánybiztos lapunknak elmondta, mindenkinek joga van ahhoz, hogy feltegye kérdését, a Baranya megyei kormányhivatal pedig a rendszabályok szerint járt el. Az seményen a téma a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos hatástanulmány volt, az egyik kiemelkedő aggály a Duna vizének esetleges túlmelegedése volt.
A szakember kérdésünkre elmondta, hogy összesen hat évig működik majd kétszer akkora atomerőművi kapacitás Pakson, mint amennyi jelenleg. „Az új blokkok hatásfoka nagyobb ugyan, mint a régieké, ennek következtében pedig 2000 helyett 2400 megawatt működik majd a telephelyen – emlékeztetett Aszódi, és hozzátette: „valójában a hőkibocsátás a Dunába a két új blokkból ugyanannyi, mint a négy régiből. A jelenlegi rendszerben az erőmű télen 14, nyáron 10-11 Celsius-fokot melegít a Duna vizén, később viszont ezt szigorúbbra vesszük, és csak nyolc fok felmelegedést engedünk meg úgy, hogy megnöveljük a másodpercenként átáramló víz mennyiségét.
A jelenleg két kilométer hosszú hatásterület – itt két és fél fokkal magasabb a Duna hőmérséklete – 11 kilométeresre nyúlik majd, de amikor a négy régi blokk leáll 2037-ben, a hatásterület egy kilométeresre csökken majd.” A Duna vízmennyiségéről szólva Aszódi közölte, hogy az elmúlt harminc évben nem fordult elő olyan, hogy a folyónak az év legmelegebb időszakában kis vízhozama lett volna. Az árvízre pedig már az első telep építésénél odafigyeltek a szakemberek, ugyanis olyan magaslaton áll, amelyet nem veszélyeztet a Duna áradása.
A kormánybiztos elmondta azt is, hogy biológusok részletesen megvizsgálták a hatásterületen és azon kívül lévő élőlények egyedszámát, és azt mutatták ki, hogy a csóvában valóban megváltozott a populáció egyes fajok javára. A melegebb vizet kedvelők egyedszáma megnőtt, a hidegebbet kedvelők pedig arrébb költöztek. Az építési és a felvonulási területeken lévő értékes fajok áttelepítésére pedig külön program készült.
Külföldi közmeghallgatás
A nemzetközi engedélyeztetési folyamat az espoo-i egyezmény alapján zajlik, amely arra jogosítja fel az országokat, hogy határon átnyúló hatással bíró projekteknél a részeseivé váljanak a környezeti engedélyeztetésnek. Érdekesség, hogy a környezeti hatástanulmány bizonyítja ugyan, hogy nincsen határon átnyúló hatása a paksi bővítésnek és egy esetleges üzemzavarnak sem, ennek ellenére a viták helyett a kormánybiztos és szakértői stábja ellátogat a környező országokba tájékoztatást adni. Az első állomás Kijev lesz június elején. Az állam közmeghallgatást kért, így a lakosság és civilszervezetek is feltehetik kérdéseiket - közölte lapunkkal Aszódi Attila.