Gazdaság

Ártatlannak vallja magát Tarsoly

A volt Quaestor-vezér bocsánatot kért ugyan a károsultaktól, de szerinte az igazi elkövetők nem ülnek a vádlottak padján

A Fővárosi Törvényszéken zajló per első tárgyalási napjain az ügyész a vádiratot ismertette, az ügyvédek pedig annak megalapozottságát vitatták. Tarsoly Csaba előzetes letartóztatásban marad, de ártatlannak vallja magát.

tarsoly
Az első- és harmadrendű vádlott előzetesben marad (Fotó: Kocsis Zoltán)

Fenntartotta Tarsoly Csaba elsőrendű és Májer Zsolt harmadrendű vádlott előzetes letartóztatását a Quaestor-perben a Fővárosi Törvényszék. Idzigné Novák Csilla bírónő szerint a bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények esetén fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye, ezért indokolt a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartása. „Bocsánatot szeretnék kérni a munkatársaim nevében az összes károsulttól, akik kárt szenvedtek ebben az ügyben, de ezt nem mi okoztuk” – fogalmazott a csütörtöki tárgyaláson Tarsoly Csaba, aki hozzátette: bocsánatot kér „azok nevében is, akik ezt soha nem fogják megtenni, akik a Quaestor-csoportot szándékosan tönkretették, és egyik sem ül itt a vádlottak padján”. Tarsoly a vádiratot alaptalannak tartotta és kijelentette: minden erejükkel arra koncentrálnak, hogy bebizonyítsák ártatlanságukat – közölte a távirati iroda.

A Fővárosi Törvényszék a héten kezdte tárgyalni a csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba és tíz társa ellen indított büntetőügyet. A Quaestor-csoport volt vezérét és kollégáit
az ügyészség 5458 rendbeli csalással és sikkasztással vádolja. Az ügy bonyolultságát jól szemlélteti, hogy a 2,5 millió oldalnyi bizonyítási anyagból állt össze a 132 ezer oldalnyi nyomozati anyag, amely a 2500 oldalas vádirat alapját adja. Az öt vádpontot az ügyész két tárgyalási napon keresztül ismertette. Fontos, hogy bár a Quaestor-ügynek több mint harmincezer károsultja van, az ügyészség egyelőre csak az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat, a perérték így 77 milliárd forint. Az első három tárgyalási napot tüntetők és károsultak tucatjai nézték végig, Tarsolyt és a gazdasági elittel összefonódott politikai réteget okolva a történtekért.

Az első vádpont a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. sérelmére elkövetett több mint negyvenötmilliárd forintos sikkasztás, például, hogy az ügyfélszámlákon levő pénzeszközöket rendszeresen sajátjukként kezeltek a vádlottak. A második vádpont szerint a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, ezzel tizenegy ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. A harmadik értelmében a vádlottak csalást követtek el azzal, hogy elhallgatták az ügyfelek elől a Quaestor fizetésképtelenségét, és valóságos vagy fiktív kötvényeket forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül. A negyedik vádpont az úgynevezett egyedi, opciós, kiemelt ügyfeleknek értékesített, de nem létező értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalás, az ötödik szerint pedig Tarsoly Csaba 2007 és 2013 között a cég pénztáraiból összesen több mint 1,2 milliárd forintnyi készpénzt vett fel, amelyet eltulajdonított.

Az ügyész szerint Tarsoly Csaba a bűnszervezetben ellentmondást nem tűrő vezető volt, aki a cégcsoport és az ügyfelek vagyonát is a sajátjának tartotta és akként is kezelte. Úgy vélte, hogy bár Tarsoly végig ügyelt arra, hogy minden utasítást szóban adjon, a bűnszervezetben semmi sem történhetett a beleegyezése nélkül. Hangsúlyozta továbbá, hogy a vádlottak a bűncselekményeket csaknem húsz éven át, szándékosan követték el, a Quaestor-csoport több cége pedig csak azzal a céllal jött létre, hogy a csalássorozatot folytatni és leplezni tudják. A védelem eddigi tevékenysége abból állt, hogy megkérdőjelezték a vád megalapozottságát. Az ügyben alapvető probléma ugyanis a bizonyítási és nyomozati anyag terjedelme, amely több millió oldalra rúg. Az előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csaba a tárgyaláson elmondta, hogy a büntetés-végrehajtási intézmény számítástechnikai felszereltsége elavult, azon képtelen tanulmányozni az ügyiratokat. Papp Gábor, az elsőrendű vádlott képviselője is előadta: az ügyészség nem rendszerezte a bizonyítékokat, hanem „válogatás nélkül a bíróságra öntötte” azokat. Állítása szerint az anyagot végigolvasni is több hónapba telik, így azt nemcsak a védelemnek, de a bíróságnak és az ügyészségnek sem volt alkalma megismerni, a vádirat tehát valószínűleg nem megalapozott. Az egyik ügyvéd hozzátette, hogy a rendelkezésükre bocsátott bizonyítási anyagban a témához nem kapcsolódó adatok, például zeneszámok is voltak.

A tárgyalás berekesztésekor a bíró a tegnap kezdődött ítélkezési szünetre is tekintettel azt mondta: a törvényes határidőn, vagyis három hónapon belül kitűzi a következő tárgyalást.


Szükséges az informatikai segítség

A bíróság informatikai szakértőket is meghallgatott, akiknek a több millió oldalas anyag könnyebb megismerésére és értelmezésére vonatkozó kérdésekre kellett választ adniuk. A szakértők szerint az anyag válogatás és rendszerezés nélküli, azt az ügyészség valószínűleg szoftveres segítséggel tudta megismerni. Az ügyész erre elmondta, hogy harmincmillió forintot költöttek egy programra, amellyel feldolgozták az ügyet, azt azonban szerzői jogok miatt nem tudja átadni a bíróságnak. A vádlottak ügyvédei az egész eljáráson kifogásolták, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet ekkora adatmennyiséget tanulmányozni.