Aláírásgyűjtést indított az uniós források megőrzéséért az agrárkamara és a Magosz

Süle Katalin elmondta, az Európai Bizottság számottevően csökkentené az agrárpolitika összköltségvetését, és felmerült annak a lehetősége is, hogy az agráriumból elvont összeget Brüsszel a migráció kezelésére használnák fel. 

A NAK és a Magosz a migrációs helyzet kezelését demográfiai és társadalmi problémának tartja, ezért úgy vélik, az nem terhelheti az agrárköltségvetést, a közös agrárpolitika (kap) forrásait a gazdáknak kell megkapniuk - hangsúlyozta Süle Katalin. 

Hozzátette, hogy a brüsszeli tervek végrehajtásával a magyar gazdák jelentős európai uniós forrástól esnének el, ami veszélyeztetné versenyképességüket és a szektorban munkát vállaló emberek megélhetését. 

A magyar mezőgazdaság rohamosan fejődik, de ez nehezen lenne tartható a források szűkülése mellett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió a környezeti fenntarthatóság javításában, a klímaváltozás kezelésében egyre komolyabb elvárásokat támaszt a gazdálkodókkal szemben.

Süle Katalin kitért rá, a földforgalmi törvény módosításának kiemelt célja, hogy a termőföld magyar kézben maradjon és megerősödjön a helyi gazdák szerepe. Az egységes, stabil birtokszerkezeten keresztül növelni tudják a gazdálkodók versenyképességét. A módosítás eredményeként megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, és később ne mezőgazdasági célokra használják.  

Süle Katalin beszámolt arról is, hogy a NAK és a vadászkamara szakmai együttműködésével egységes vadkárfelmérési útmutató készül. A kiadvány készítésében részt vevő szakértők arra törekednek, hogy szakmai konszenzuson alapuló, teljes körű és gyakorlatias szempontokat tartalmazó útmutató jöjjön létre - jelezte, és megjegyezte, hogy az országban keletkezett vadkár kétharmada Somogy és Zala megyét érinti - ismertette az országos szóvivő, aki egyben a NAK Zala megyei elnöke.