Akadozó kereskedelmi megállapodás

Az Európai Unió és az Egyesült Államok 2013 júliusában kezdte meg a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) létrehozására irányuló tárgyalásokat. Az egyeztetéseket kiemelt figyelem övezi, hiszen a partnerek világgazdasági súlya rendkívül meghatározó. A transzatlanti kapcsolatok a világ legjelentősebb rendszerét képviselik, amely globális szinten a világ GDP-jének közel a felét, 46,7 százalékát adja. A megállapodás hangsúlyos kérdés, mivel a felek között már most meghaladja az ezermilliárd dollárt az áru- és szolgáltatáskereskedelem éves értéke, amely a világkereskedelem 30,4 százalékának felel meg. A partnerség célja a kereskedelmi akadályok, tehát a vámok, szükségtelen szabályozások, felesleges adminisztrációs terhek és a beruházások korlátozásának lebontása. A TTIP biztosítaná tehát, hogy az EU és Amerika között könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások adásvétele.

Hosszúra nyúlik a folyamat

Már 2011-ben szakértői munkacsoportot hozott létre a két fél annak áttekintésére, hogy pontosan milyen kereskedelmi és beruházási megállapodást lehetne kialakítani a két gazdasági hatalom között. A konkrét tárgyalások 2013 júliusában kezdődtek, nagyrészt titokban konzultáltak a felek. Érdemi szakaszba ez év elején értek az egyeztetések, sor került az induló vámajánlatok és a szolgáltatáskereskedelmi liberalizációs vállalatok cseréjére. Megkezdődött a vámon kívüli akadályok csökkentése mellett a szabályozási együttműködésekre vonatkozó konkrét javaslatok megalkotása is.

Az év eleji tárgyalások során már felszínre kerültek az EU és Amerika között húzódó gazdasági érdekellentétek, így lelassult a tárgyalások üteme. Az év közepén torpant meg a folyamat, amelyet elsősorban az euró­pai parlamenti választás, a bizottság felállítása, valamint az Egyesült Államokban a kongresszusi választás késleltetett. Lapunk európai néppárti forrásokból úgy értesült, hogy az idén már nem kerül sor a tárgyalások folytatására, a jövőben pedig a piacnyitással járó, politikailag érzékeny kérdések feloldása a cél. Cecilia Malmström, az EU külkereskedelmi biztosa és Michael Froman, Amerika kereskedelmi főképviselője februárra tűzte ki a tárgyalások folytatását.

A TTIP-tárgyalások nagyrészt a széles körű nyilvánosság kizárásával folynak. A kiszivárgott tervezet viszont sok szervezetnél „kiverte a biztosítékot”.

Vita az ellenőrzésről

Komoly viták zajlanak arról, hogy a megállapodás beruházásvédelmi fejezete tartalmazza-e a beruházó és a fogadó állam közötti, a kétoldalú megállapodásban vállaltak megsértésével kapcsolatos viták nemzetközi választott bíróság (investor-to-state despute settlement - ISDS) lehetőségét. Az EU-ban irányadó vélemény értelmében csak akkor szabad ilyen testületet felállítani, ha tételesen meghatározott esetekben és szigorúan előírt eljárásrend szerint jár el. A néppártnak az a véleménye, hogy mind az EU-ban, mind Amerikában a jogszolgáltatási rendszer kellően kiforrott és stabil, ezért a külföldi befektető és a fogadó állam közötti esetleges viták rendezésére a nemzeti bíróságok igénybevétele megfelelő lehetőséget ad. Ha mégis felállna egy ISDS-jellegű rendszer, a környezetvédelmet, az élelmiszer-biztonságot és az állatjólétet – e területek politikailag érzékeny voltára tekintettel – mindenképpen ki kellene zárni a hatálya alól.
Korábban környezetvédő és civilszervezetek komoly aggályokat fogalmaztak meg az ISDS-szel kapcsolatban. A szervezet egyfajta „magánbíróságként” működne, amelynek hatására egyes cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, amelyek az EU vagy Amerika általános szintjénél szigorúbban védenék saját állampolgáraik egészségét és a környezetet. Így akár Magyarország ellen is pert indíthatnának, mert hazánk tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy a skandináv országokat is perelhetnék az egészségkárosító vegyi anyagok tilalma miatt. A döntést egy profitérdekelt, háromfős bíróság hozná meg.

Olyan emberek lennének a testület tagjai, akik maguk hívják fel cégóriá­sok figyelmét a szabad kereskedelmi megállapodások kapcsán lehetővé váló jogorvoslati lehetőségekre. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindezt olyan államokkal szemben tennék, ahol fejlett a jogrendszer és az igazságszolgáltatás. Ezek a magánbíróságok civilszervezetek szerint kizárólag a befektetők érdekeit védik. Fontos, hogy a vitás kérdések rendezését követően az Európai Bizottság nyilvánossá szeretné tenni az összes európai parlamenti képviselő számára a szabad kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokat, jegyzőkönyveket. Cél, hogy a jövőben szélesebb körben értesüljön a közvélemény is az egyeztetésekről, az EU álláspontjáról. Ugyan a tárgyalásokon még nem tisztázódott, hogy a piacnyitás konkrétan milyen nagyságú lehet az egyes gazdasági ágazatokban, azonban az előzetes hatástanulmányok szerint az EU-s GDP legalább 0,27 százalékkal, de pozitív becslések szerint akár 0,47 százalékkal is nőhet. Magyarország tavaly készített hatásvizsgálatot. Az államokba a TTIP hatására akár 25 százalékkal is nőhet kivitel, emellett 0,3 százalékos GDP-növekedés és húszezer-harmincezer új munkahely is reális várakozás. Fontos, hogy a hatások csak a megállapodásban vállalt kötelezettségek alkalmazásának végére, leghamarabb a 2020-as évek közepére lehetnek teljesek. Amerika részesedése jelenleg a magyar kivitelben három, a behozatalban 2,1 százalék. A feldolgozott élelmiszer-ipari termékek nyertesei lennének a partnerségnek, mivel az uniós export akár tíz százalékkal is emelkedhet. A jelenleginél jóval nyitottabb amerikai piac aktívabb lenne az élelmiszer-ipari termékek, sajtok, konzervek, italok kivitelében. Hazánk például a pálinkaexporttal nyerne. Az egyik legnagyobb akadály, hogy az uniós eredetvédelemnél az előállításhoz köthető földrajzi eredetmegjelölés az elterjedt, míg az államokban az élelmiszert előállító vállalkozásokat védő védjegyek használata az általános.

Mindenképpen el kell kerülnünk, hogy Amerika nyomására az európai származási szabályok megváltozzanak. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatban fontos, hogy csak részleges piacnyitás valósuljon meg. Hazánk számára ez azért is kiemelten fontos, hogy az államokból érkező import ne szoríthassa ki a magyar exportot az unióból.

Védik a jó minőséget

Az EU fő célkitűzése, hogy a feleknek joguk legyen az általuk megfelelőnek tartott szinten szabályozni a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, termék- és élelmiszer-biztonsági, állatjóléti és egészségügyi kérdéseket. Ez kiemelten vonatkozik a mindenkori GMO-kkal kapcsolatos uniós szabályozásra. A környezetvédő szervezetek szerint ha az EU nem hoz szigorú szabályokat, és előtérbe helyezi az amerikai cégek lobbiérdekeit, akkor eláraszthatják Európát a génmódosított növények, a hormonkezelt állati termékek, amelyek hosszú távú egészségügyi hatásai nem ismertek.