Gazdaság
Akadályozná a földek eladását az ellenzék
Fazekas: évszázados kisgazda-elképzelés válik valóra az értékesítéssel
Történelmi fordulópont az állami földek értékesítése – mondta tegnap az ellenzéki pártok által kezdeményezett, az állami földek értékesítésével kapcsolatos vitanapon Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Kiemelte: a nemzeti ügyek kormánya a földeladással egy csaknem évszázados kisgazda-elképzelést vált valóra.
A miniszter emlékeztetett, a kormány a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és az agrárkamara javaslatát fogadta el, amikor úgy döntött, az állami földek húsz százalékát a gazdákra bízza. Mint mondta, ezzel megerősítik a családi gazdaságok, a földművesek versenyképességét. Közölte, a földművesek érdekeit tartják szem előtt, mert tulajdonosként nem kell bérleti díjat fizetniük. A földértékesítés az új birtokpolitika nyitánya is, amikor a szovjet termelési rendszer utolsó maradványa is eltűnik.
Emlékeztetett: a kommunista téeszesítés idején a parasztságtól elrabolt területek újra a kisgazdaságokat gyarapítják majd. Ha a helyi földművesek birtokába kerülnek ezek a területek, akkor többé sem a nagyüzemek, sem az idegen, tőkeerős agrárcégek vagy spekulánsok nem szerezhetik meg a magyar gazdák jogos jussát.
Az elmúlt huszonöt év legnagyobb gazemberségére készül a kormány az állami szántóvagyon „elkótyavetyélésével” – reagált Gőgös Zoltán szocia-lista képviselő. A földeladás szerinte arról szól, hogy a kabinetnek szüksége van az abból várható több százmilliárdos bevételre. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy az aranykalászos gazdák is lehetnek földművesek. Szerinte a földvagyon nemzeti körből kikerülését azzal lehetne kizárni, ha az állam nem adná el a termőföldet. Gőgös állítása szerint pártja nem a nagyüzemeket védi, hanem a foglalkoztatottakat.
Földi László, a KDNP vezérszónoka szerint a baloldal „visszaálmodná a téeszek és az állami gazdaságok korát, közben a nagytőkések kezére juttatná a földet. A kisebbik kormánypárt álláspontja szerint a föld legyen azoké a magyar gazdáké, akik azt megművelik. Érthetetlennek nevezte felszólalásában Magyar Zoltán jobbikos képviselő, hogy egy magát nemzetinek valló kabinet miért árulja el a hazai termőföld ügyét. Leszögezte: a földkérdés nemzetbiztonsági ügy is, mert az élelmiszer-biztonság valamennyi felelősen gondolkodó állam kötelezettsége.
Jakab István, a Magosz elnöke a baloldali kormányok intézkedéseire utalva kijelentette: „önök már rég eladták volna az összes földet”, és törekvésük volt a családi gazdaságok tönkretétele. Emlékeztetett: a szocialisták vidékfejlesztési programjában nyolcmilliárd forint szerepelt a fiatal gazdák támogatására, az Orbán-kormány viszont eddig hetvenkétmilliárdot fizetett ki számukra.
Már a vitanap megkezdése előtt is a termőföld értékesítéséről volt szó.
A szocialista Harangozó Tamás szerint a jövő kiárusítása az állami földek eladása. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár válaszában arra emlékeztette az MSZP-t: kormányzásuk alatt bezáratták az összes feldolgozóipari üzemet. „Sajtpapírokon odaadták a földeket a haveroknak, és a haszonbérleteket sem kötötték a foglalkoztatás növeléséhez, mint ahogy azt most már elvárnák.”
Vélemények. „Gazdaellenes liga alakult”
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter: Ellenzéki gazdaellenes liga alakult – hangsúlyozta Fazekas Sándor a parlamenti vitanap megkezdése előtt. Kiemelte: az ellenzék – függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali – mindent elkövet azért, hogy „a magyar föld bárkié legyen, csak ne a magyar gazdáké”. Mindent elkövetnek azért, hogy megtámadják akár Brüsszelben, akár az Alkotmánybíróságon, megakadályozzák, hogy a magyar állampolgárok, a helyben lakó gazdák földet vásárolhassanak.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke: Nem értették meg az ellenzéki pártok a gazdatársadalomnak azt az üzenetét, hogy termőföldhöz szeretnének jutni – hangsúlyozta az agrárkamara elnöke. Győrffy Balázs emlékeztetett: legfeljebb háromszáz hektár termőföldet lehet megszerezni, a három hektárnál nagyobb területeket pedig nyilvános árverésen adják el, amely a helyi árnál tíz százalékkal magasabb kikiáltási árról indul, a spekulánsok kizárását pedig húszéves terhelési és elidegenítési tilalom garantálja.
Pártreakciók. Már a vita előtt bírálatok össztüze
Magyar Zoltán, Jobbik: „Figyelőosztagot” állít fel a Jobbik, és minden földárverésen jelen lesz, emellett vizsgálják, hogy a résztvevőknek milyen kormányzati kapcsolataik lehetnek. A jobbikos képviselő példátlannak nevezte, hogy a földértékesítés miatt az ellenzéknek kellett parlamenti vitanapot kezdeményeznie.
Gőgös Zoltán, MSZP: A külföldiek földvásárlását akkor lehet megakadályozni, ha ezek a területek állami kézben maradnak. Az ellenzéki politikus szerint minden más esetben legkésőbb húsz év múlva külföldiek kezébe kerülhetnek a most eladott földek.
Sallai R. Benedek: Az LMP szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról szóló parlamenti vitanap nem pusztán a vidéki megélhetésről, az agráriumról, hanem a magyar társadalomról és a magyarság jövőjéről is szól.
Varju László, DK: A párt alelnöke szerint a kiskirályok kezébe adják a földeket, így Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester lehet a legnagyobb magyar gazdálkodó.
Röviden
Az állami földértékesítéssel kapcsolatban rendezett vitanap előtt azonnali kérdésében a jobbikos Magyar Zoltán azt kifogásolta, hogy nem módosítják a pálinkafőzéssel kapcsolatos törvényt, miután az unió „kiátkozta az otthoni pálinkafőzést”. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában kifejtette: megmaradt az otthoni pálinkafőzés lehetősége.
Ikotity István, az LMP képviselője elismerte, „történik valami jó is azzal, hogy várható béremelés a felsőoktatásban”, ugyanakkor bírálta, hogy a pluszpénzt az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára rámutatott: minden évben emelkedik a felsőoktatás finanszírozása, és bevált a kancellári rendszer
Sallai R. Benedek LPM-s képviselő szerint a leghátrányosabb helyzetben lévők nem jutnak hozzá a tűzifa-támogatáshoz, ezért arra volt kíváncsi, hogy módosul-e az ezzel kapcsolatos rendelet. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: nem jelezték az önkormányzatok, hogy a tűzifa-támogatás rossz helyzetbe hozta volna őket. A hátrányos helyzetű önkormányzatok esetében önrészt nem kell fizetni, és áfával együtt kapják meg a támogatást.