Gazdaság

Adózóbarát járulékpolitika

Az egykulcsos adózással az idén 145 milliárd forint marad a hazai vállalkozásoknál

A jobboldali kormányok idején folyamatosan növekedett a minimálbér, az azt terhelő járulékok aránya pedig csökkent

Igazságosabb közteherviselést, a családoknak kedvező rendszert hozott a kormány adópolitikája. Úgy sikerült növelni az adóbevételeket, hogy közben nem a közterhek mértékét emelték, hanem a kedvezményezettek számát. Az adócsökkentések jövőre folytatódnak.

foglalkoztatás 20170916 Az egyre kedvezőbb foglalkoztatási adatok is jelzik az adópolitika hatékonyságát (Fotó: MH)

A családokat támogató adókedvezményt az első Fidesz-kormány vezette be még 1999-ben. Ezt a családi adókedvezményt az MSZP 2006-ban azonban jelentősen csökkentette. Csak azokat a családokat részesítette kedvezményben, amelyek legalább három gyermeket neveltek, és azokat is csak gyermekenként maximum havi négyezer forintos összegben.

A 2010 előtti baloldali kormányok által alkalmazott többkulcsos személyijövedelemadó-rendszer egyenlőtlen közteherviselést rótt a munkából élő emberekre. Maga az adórendszer hivatalosan kétkulcsos volt, több szakértői tanulmányból is az tűnik ki azonban, hogy ilyen kétsávos rendszer a gyakorlatban csak nagy egyenlőtlenségek árán valósítható meg, az egyik sávba jóval többen esnek, mint a másikba.

Az szja felső kulcsa 2010-ben havi bruttó 328 ezer forint felett harminckét százalék volt, amely csaknem negyedmillió adózót érintett, míg a minimálbér nem adózott. Az úgynevezett szuperbruttónak köszönhetően pedig még a munkáltató által fizetett huszonhét százalékos adó – akkori nevén társadalombiztosítási járulék – után is kellett fizetni személyi jövedelemadót, így érve el azt, hogy az átlagoshoz közeli jövedelmek is a felső sávba essenek.

A Fidesz-kormányzat ennek az egyenlőtlenségnek vetett véget 2010-ben az egykulcsos, egységes tizenhat százalékos személyi jövedelemadó bevezetésével. Ahogyan korábban a témában megjelent átfogó tanulmányokra hivatkozva megírtuk, a hazai adórendszer előtte egyfajta fordított logika szerint és túlbonyolítva működött. Az egykulcsos adórendszert a volt szocialista utódállamokban kezdték alkalmazni a kilencvenes években, és amikor hazánk bevezette, nem a bevételnövekedés volt az elsődleges célja. Az egykulcsos adót az ellenzéki oldalon sokan egyenlőtlen teherviselésnek mondták, és azt állították, hogy ez a változás a tehetősebbeknek kedvez, a költségvetési adatok azonban ezt nem igazolták, nem beszélve arról, hogy a jobboldali kormányok idején folyamatosan növekedett a minimálbér, az azt terhelő járulékok aránya pedig csökkent.

Az átláthatóbb adózási rendszer, a szürkegazdaság fehérítésének egyik eszköze növelte a közteherviselési hajlandóságot, és ahogyan pél­dául az áfabevételek is jelzik, nem az adók emelése, hanem sokkal inkább az ellenőrzés hatékonysága és az adózási rendszer átláthatóvá tétele az, ami képes növelni a bevételeket.

Az adóelvonás mértéke a korábbiakhoz képest kevesebb mint a felére mérséklődött, miközben 2017-ben már csaknem százötvenmilliárd forinttal több szja folyt be az államkasszába, mint 2010-ben.

A kormány adópolitikájának eredményei egyébként a válságkezelésben is visszaköszöntek. Az 55. Közgazdasági Vándorgyűlésen Egerben Matolcsy György jegybankelnök nagyszámú hallgatóság előtt ismertette, hogy összesen ötven különböző, de csak együtt hatékony intézkedést tett a kormányzat, a megszorítások politikája helyett a strukturális reformokat választva. Az ötven intézkedés között volt az egykulcsos adórendszer bevezetése, valamint a bankadó is, utóbbi többek között azt célozta, hogy ne a lakosságra kelljen különterheket kivetni. A magyar adópolitika eredményei a többivel együtt az egyre kedvezőbb foglalkoztatási adatokban is megmutatkoznak.


A kilencszázalékos előny

A szocialisták a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a társasági adó esetében is több kulcsot alkalmaztak. A jelenlegi kormány azonban felismerte, hogy az alacsonyabb társasági adókulcs fontos versenyelőnnyé válhat a nagyvállalatok bevonzásában, a működőtőke-beruházások letelepítésében, amihosszú távon lehetőséget ad az ország gazdaságának. Ennek érdekében egykulcsossá alakította és jelentősen mérsékelte a társasági adót, amely az idei évtől kilencszázalékos, e mértékkel pedig a legalacsonyabb ilyen jellegű adókulcs az Euró­pai Unióban.

A kis- és középvállalkozások már 2010 júliusától jelentős adócsökkentésben részesültek. A kormány lényegében megfelezte a fizetendő terheiket azzal, hogy a korábbi kedvezményes, tízszázalékos társaságiadó-kulcsot már nemcsak ötvenmillió forintig és feltételekhez kötve engedte alkalmazni, hanem ötszázmillió forintos adóalapig általánossá tette. Az egykulcsos adózás négyszázötvenezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget. Ennek az adózási formának köszönhetően az idén 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.

Az adózói minősítés jogintézménye 2016-tól segíti a tisztességes cégeket. Az adóhatóság negyedévente vizsgálja a vállalkozások jogkövetési hajlandóságát. A jelesre vizsgázott cégek megbízható minősítést kapnak, ezt egyébként a hazai vállalkozások negyven százaléka nyerte el az elmúlt évben.


Tovább csökken a munkáltatói járulék

Amíg a szocialista kormányzás utolsó évében a munkáltatói adó huszonhét százalék volt, addig a 2016-ban elfogadott többéves bérmegállapodásnak köszönhetően ez az idei évre huszonkét százalékra csökkent. A foglalkoztatás és a versenyképesség további növelése érdekében ez a munkát terhelő adókulcs jövőre tovább csökken húsz százalékra. A járulékcsökkentés közgazdászok szerint hosszú távon mindenképpen megtérül, mert a magasabb bérek képzettebb munkaerőt, innovatívabb munkavállalókat hoznak, elősegítve a jobb minőségű, hatékonyabb termelést is. A rövid távú hatás is érezhető, ugyanis az emelkedő bérek felpörgetik a fogyasztást, amely az általános forgalmiadó-bevételeket fogja növelni. Ez utóbbi adónem bevételei pedig – köszönhetően az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszernek (ekáer) – egyre nagyobb százalékban folynak be az államkasszába, sőt ezt az áfabevételt célzó ellenőrzési eszközt már több ország is másolni kezdte. A munkát terhelő adók csökkentése egyértelműen élénkíti a foglalkoztatást is.


A családok 212 milliárdot spóroltak

A társasági adó alanyai különböző támogatások alapján a fizetendő adójukból adókedvezményt vehettek igénybe az elmúlt években. A kedvezményezett területek az előadó-művészeti élet, a filmalkotások világa és a látványcsapatsportok. Több látványos fejlesztés az utóbbi területre érkezett felajánlásoknak is köszönhetően valósult meg. A rendszer lényege az Ado.hu megfogalmazása szerint, hogy a társasági adó alanyai az adóelőlegük, adófeltöltési kötelezettségük (adóelőleg kiegészítés) és a tényleges társasági adójuk meghatározott százalékáról felajánlást tehetnek. A magánszemélyek dolgát pedig az könnyítette meg jelentősen, hogy a 2016-os évtől a személyijövedelemadó-bevallásukat már a NAV készítette el. Közülük minden negyedik csökkentette adóját a családi kedvezménnyel. Ezzel tavaly mintegy 212 milliárd forintot hagyott a kormány a családoknál, 17 milliárddal többet, mint 2015-ben. A tavalyi év nagy nyertesei a kétgyermekesek voltak, akik a négy év alatt megduplázódott kedvezménynek köszönhetően 2016-ban hatvanezer forinttal költhettek többet gyermekeikre.


Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával