Gazdaság
A versenyképességet veszélyeztetik az aszályos területek
Pályázati keret öntözési rendszerek kiépítésére
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján a napokban nyílik meg az a felület, ahol pályázhatnak a gazdálkodók öntözött területek fejlesztését szolgáló beruházásokra. Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökségi szóvivője lapunknak elmondta: a vidékfejlesztési programban 49,5 milliárd forintra pályázhatnak a gazdák, például takarékos öntözési technológiák kiépítésére, vízkészlet fenntartására is. Egyéni pályázók legfeljebb ötszázmillió forintos forráshoz juthatnak, míg kollektív beruházók, például egy konzorcium egymilliárdot kaphat. Hozzáfűzte: Magyarországon csaknem százezer hektár az öntözött terület nagysága, ami az összes mezőgazdasági terület csupán két százaléka, míg az uniós átlag megközelíti a kilenc százalékot. Süle hangsúlyozta: nagy a lemaradásunk, a jelenlegi állapot a gazdálkodók jövedelemtermelését és versenyképességét is hátrányosan érinti. Az öntözés létszükséglet a zöldség-gyümölcs ágazatban, és a kapásnövényeknek, így a kukoricának, burgonyának is. Tavaly 6,4 millió tonnás lett a kukoricatermés, szemben a megelőző évi 9,3 milliós rekordterméshez. A szóvivő megjegyezte: a NAK és a Magosz egyeztetést kezdeményezett a közelmúltban a földművelésügyi, a belügyi tárca és a Miniszterelnökség bevonásával, hogy jelentősen növeljék az öntözött területek nagyságát. A hetvenes-nyolcvanas években még háromszázezer hektárt öntöztek, most ez célként fogalmazódott meg.
Csaknem kétszázezer hektárra adtak ki engedélyt, de a NAK hétezer gazdát bevonó felmérése szerint még több mint kétszázezer hektár öntözésére lenne igény, de vagy az engedélyezési eljárás bonyolultságát nem vállalják a gazdálkodók, vagy a beruházási forrásaik hiányoznak, avagy nem rendelkeznek vízkivételi lehetőséggel az adott terület közelében. Az öntözési igények elsősorban az alföldi megyékben jelentkeztek, ezeket fenyegeti leginkább az aszály.