Gazdaság
A többség a nyugdíj után sem maradna állás nélkül
Sokan még az államtól remélik időskori ellátásuk javát, keveseknek van megtakarításuk, viszont egy biztosítás többféle váratlan helyzetet is segíthet áthidalni
A hazai munkavállalóknak csak a harmincöt százaléka akarja a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal abbahagyni a munkát. További majd kétharmaduk rész-vagy teljes munkaidőben, akár megbízással, akár alkalmazottként, de munkában maradna, igaz, mindösszesen csak hét százalék azoknak az aránya, akik nyugdíjazásuk után változatlan formában dolgoznának tovább.
A nyugdíjasok foglalkoztatása ugyanakkor a legtöbb helyen még korlátozott hazánkban, tízből három dolgozónak pedig semmiféle lehetősége nincs lépcsőzetesen nyugdíjba vonulni. A munka mellett más tényezők is szűkíthetik a továbbfoglalkoztatási lehetőségeket, a felmérés szerint a magyar nyugdíjasok pontosan egyharmada a tervezettnél hamarabb volt kénytelen abbahagyni korábbi tevékenységét. Az esetek többségében megromlott egészségi állapotuk miatt, vagy pedig azért, mert (jó ideje) nem találtak maguknak állást. Ahogyan korábban írtuk, vannak területek, ahol ma már inkább a munkaerőhiány a jellemző, ezt ellensúlyozandó segítenék a nyugdíjas-szövetkezetek az idősebbek foglalkoztatását.
Az, hogy a nyugdíj melletti munka lehetősége foglalkoztatja az embereket, egybeesik a foglalkoztatáspolitikai elképzelésekkel, s csak legfeljebb időben véletlen. A megkérdezettek háromnegyede ugyanis úgy látja, a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni. A magyarok egyébként átlagosan hatvanöt évesen szeretnének nyugdíjba menni, és még tizenöt évet terveznek nyugdíjasként élni, ez összhangban áll a szabályozás 2010-es változásával, amely fokozatosan emeli hatvanöt évre a korhatárt. A magyarok nyugdíjaskori jövedelmük ötvenöt százalékát az államtól, harminc százalékát saját megtakarításaikból, tizenöt százalékát pedig munkáltatójuk segítségével remélik előteremteni. Más országokban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval hangsúlyosabb a munkaadók szerepe és jóval kisebb az államé. A felmérés országainak eredményét átlagolva a nyugdíjaskori jövedelemnek csak 46 százaléka jöhet az államtól, és alig egynegyede a munkáltatóktól.
Az Aegon megkérdezettjeinek viszont csak közel a fele tudja pontosan, mihez kezd magával idős korában. A magyarok negyede tesz félre rendszeresen idős korára, tizenkét százaléknak viszont saját bevallása szerint eddig sem és ezután sem lesz ilyen célú megtakarítása. Igaz, egy másik felmérés szerint a fiatalabb generációk körében is megjelenik az előrelátás, köreikben csaknem negyven százalék a takarékoskodók aránya.
Az Aegon szakértői szerint többféleképpen segíthetjük elő időskori boldogulásunkat. Egyrészt ki kell dolgozni egy stratégiát és le kell írni a tervet, amely tartalmazza a nyugdíjas évekre vonatkozó célokat. Emellett elengedhetetlen a minél korábban megkezdett rendszeres megtakarítás is. Fontos emellett, hogy legyen vészhelyzeti terv is az esetleges hiányok pótlására, vagy arra az esetre, ha a tervezettnél korábban kell valakinek nyugdíjba mennie. Ezekre a váratlan helyzetekre, illetve a kieső jövedelem pótlására ugyancsak a biztosítás lehet az egyik legkézenfekvőbb megoldás.
Jó néhányan rendelkeznek megfelelő stratégiával
Azoknak, akik rendszeresen tesznek félre, sokkal kedvezőbbek az időskori kilátásaik, mint akik ezzel a kérdéskörrel egyáltalán nem foglalkoznak. Az Aegon által megkérdezett, rendszeres megtakarítással rendelkezők hatvan százaléka tisztában van azzal, milyen fontos, hogy megalapozza nyugodt időskorát, kétharmaduk pontosan tudja, eddig mekkora összeget gyűjtött össze, ám csak negyedük biztos abban, hogy előrelátásuk meghozza majd az eredményét. A magyar munkavállalók kevéssel több mint fele rendelkezik nyugdíjstratégiával, szemben az 58 százalékos nemzetközi átlaggal. Ennek ellenére mindössze hat százalékuknak van írásbeli nyugdíjterve. Ez messze elmarad a nemzetközi tizennégy százalékos átlagtól.