A szolgáltatások, a fogyasztás és a beruházások húzták a GDP-t

Hornung Ágnes: Elérhető a 4,3 százalékos gazdasági növekedés az idén
Az első negyedév növekedése alapján elérhető a 4,3 százalékos GDP-bővülés 2018-ban, a lakossági fogyasztásban még jelentős tartalékok lehetnek - mondta Hornung Ágnes, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a GDP első negyedéves adataira reagálva. Az államtitkár szerint a fogyasztás még mindig nem zárkózott fel a bérszínvonalhoz, noha az előző év végétől kezdve jelentősen bővül. A háztartások hitelfelvételi hajlandósága nem túlzott mértékű - tette hozzá. Hornung Ágnes üdvözölte, hogy az EU 2,4 százalékos növekedési átlagát jelentősen meghaladó magyar GDP-bővülés kiegyensúlyozott, az első negyedévben minden szektor jól teljesített. A kiskereskedelem és az építőipar teljesítményét kiemelve hangsúlyozta, hogy az eredményekhez az otthonteremtést segítő kormányzati intézkedések és a bérmegállapodások is hozzájárultak.

A szolgáltatásokban hozzáadott érték együttesen 4,9 százalékkal nőtt a tavalyi 3,3 százalékos emelkedést követően. A kereskedelemben, szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban 8,2 százalékosra gyorsult a növekedés a tavalyi 6,2 százalékról, a szállítás, raktározás üzletágban 4,5-ről 5,2 százalékra.  Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 11,7 százalékos teljesítmény-emelkedése volt a legnagyobb, de jelentősen 2,3 százalékosról 6,8 százalékosra gyorsult az ingatlanszektor növekedése is. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenység javuló teljesítményével magyaráz a KSH. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent.  A GDP első negyedévi 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,5, az építőipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. 

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal bővült a tavalyi 4,7 százaléknál is gyorsabban.  A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 4,6 százalékkal emelkedett. Mindezek eredőjeként a végső fogyasztás 5,0 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 0,8 és a tavalyi éves 3,4 százalékot jelentősen túlszárnyalva.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás is jelentősen növekedett, az első negyedévben 17,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, amikor szintén kimagasló 21,6 százalékos növekedést produkált. Az első negyedévi adat a tavalyi egész éves 16,8 százalékhoz illeszkedik. A költségvetési szervek beruházásai kiemelkedően emelkedtek, míg a vállalkozások beruházási tevékenysége mérséklődött jegyezte meg a KSH. A készletváltozással együtt a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal nőtt. Összességében a belföldi felhasználás 4,8 százalékkal emelkedett az első  negyedévben. 

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 671 milliárd forint aktívum keletkezett, alig 10,3 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az export 3,5, az import 3,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 3,1, a behozatal 5,1 százalékkal bővült, az egyenleg 118,7 milliárd forinttal romlott. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,4 százalékkal nőtt, importja 2,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így az aktívum 108,4 milliárd forinttal nőtt.

A felhasználási oldalon a  végső fogyasztás 3,6, a beruházások 0,7 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében nem változtatott a GDP növekedési ütemén.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a felhasználási oldalon egyre inkább egyoldalúvá válik a gazdaság növekedési szerkezete. A végső fogyasztás önmagában 3,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ami  mögött elsősorban a lakossági fogyasztás dinamizálódása húzódik meg, mind a rendszeres bérkiáramlásnak, mind az egyszeri  juttatások jelentős emelkedésének köszönhetően. A várakozásokat is felülmúló mértékben bővültek a beruházások is, amiben a munkaerőhiány okozta beruházási kényszer és az uniós forrásfelhasználás együttesen játszik szerepet.     

A termelési oldalon egyre inkább a szolgáltató szektor húzza a magyar gazdaságot: a 4,4 százalékos növekedésből 2,6 százalékpontot ez a szektor magyaráz. A 2013 óta a legerősebb negyedévét produkáló szolgáltató szektort elsősorban az információ, kommunikáció és a kereskedelem, vendéglátás húzta. Az előbbit a munkaerőhiány szülte digitalizáció, utóbbit a lakosság vagyoni helyzetének javulása magyarázhatja. Az építőipari teljesítmény a tavalyi évi magas bázis mellett némileg mérséklődött, miközben a gyenge külkereskedelemmel párhuzamosan az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar, az elmúlt évek egyik legharmatosabb évkezdetét produkálta. 

Előre tekintve az ING Bank szakértői úgy ítélik meg, hogy a mostani növekedési dinamika nagyjából fennmaradhat a következő negyedévekben is. Ugyanakkor a szerkezetben némi változást várnak a nettó export javulásával, ahogy az új ipari kapacitások belépnek a rendszerbe. Összességében 2018-ban 4,2 százalékos GDP-bővüléssel számolnak. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az év hátralévő részében továbbra is a belső fogyasztás lehet a növekedés motorja. Kérdésesnek tartja azonban, hogy az egyelőre kedvező külső környezet fennmarad-e, mert ha tartósan megváltozik, az visszafoghatja a gazdasági növekedést. A termelési oldalon az építőipar lehet az egyik főszereplő. 

Kiemelte: a közeljövőben új kapacitások jelennek majd meg, amelyek a termelés beindulásával mind az iparnak, mind a GDP-nek lökést adhatnak. Ezek a kapacitások az év második felében és jövőre járulhatnak hozzá a növekedéshez. Németh Dávid a jelenlegi kilátások alapján úgy ítéli meg, az idén 4 százalékkal növekedhet a GDP, de jövőre valamivel lassabb, 3-3,5 százalékos tempóval lehet számolni.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztás az elkövetkező negyedévekben erős maradhat, hiszen a munkapiac továbbra is feszes, az idén kitart a bérek jelentősebb emelkedése és magas szinten állnak a fogyasztói bizalmi indexek is. Emellett folytatódik az uniós támogatások intenzív felhasználása, ami pedig a beruházások további emelkedését sugallja. Így a belső kereslet bővülése lehet a GDP növekedésének meghatározó tényezője 2018-ban is. Közben az export növekedése valamelyest gyorsulhat az elkövetkező negyedévekben. Az első negyedévben egyébként a nettóexport-növekedéshez való hozzájárulása semleges volt, ami kedvezőnek mondható, hiszen az élénkülő belső kereslet végül az import vártnál kisebb megugrásával járt. Ez azonban változhat, s véleménye szerint az idén összességében a nettóexport-növekedéshez való hozzájárulása ismét negatívba csúszik. Összességében éves szinten 4 százalék körüli ütemben bővülhet a magyar gazdaság.