Gazdaság
A szankciók mellett is ügyfélbarátságot ígér az alakuló adóhatóság
Hatalmas előnyt kaptunk a 2020-ig tartó pénzügyi ciklusban Brüsszeltől
Adózói minősítésen alapuló ellenőrzésekre épül az átszervezett adóhivatal tevékenysége. A legfontosabb a csaló szándékkal létrehozott láncolatok feltárása, az áfacsalásokban részt vevők kiszűrése, a költségvetési károkat okozó személyek felkutatása – jelentette ki tegnap Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség Pár-beszéd a reálgazdaság élénkítéséről és aktualitásáról című konferenciáján, külön hangsúlyozva a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) átalakításának jelentőségét. Ennek érdekében a gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzései az idéntől már egymásra épülnek. Ehhez megfelelő számítástechnikai szoftverek és jó szakembergárda áll rendelkezésre – hangsúlyozta a szakpolitikus. Mint mondta, sikeres a gazdaság fehérítése, ám a folyamat nem áll meg az online pénztárgépek és az elektronikus árukövető rendszer (ekáer) bevezetésével. Azt mondta, szükség van az online pénztárgépek kiterjesztésére, például az étel- és italautomaták esetében, de elengedhetetlen az online számlázórendszer bevezetése is. Tállai közölte, hogy 2017-ig harminc-ötvenezer újabb online pénztárgépet helyeznek üzembe. A NAV-nak „kettős arca” van az új rendszer szerint, egyrészt ügyfélbarát, másrészt szankcionáló.
Az államtitkár szólt a arról is, hogy az átalakítással a NAV háromszintűből, kétszintű hivatallá vált, kétezer-hatszáz dolgozót kaptak a megyei igazgatóságok, miután összevonták a vám- és a megyei igazgatóságokat. Mindez pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá kerül. Erre azért volt szükség, hogy a korány 2010 óta folytatott adópolitikai reformja folytatódjon. Ennek egyik látványos eleme az egykulcsos, tizenhat százalékos szja bevezetése, illetve a NAV által elkészített adóbevallás. Ez utóbbit nem kérték annyian, mint amennyire számítottak, nyilván a több százezres arányszám majd az évek során feljebb megy.
Tállai András beszélt az adóbevételek emelkedéséről is. Azt mondta, az általános forgalmi adóból öt év alatt csaknem ezermilliárdos többlet keletkezett, de jelentősen nőtt a jövedéki adóbevételekből, illetve a társasági adóbevételekből származó összeg is. Mindebből látszik – hangsúlyozta az államtitkár –, hogy a NAV átalakítása megkezdődött, a kormány célja, hogy Európa egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb adóhatósága legyen. Ehhez azonban még van hová fejlődni, hiszen az ügyfelek értékelései alapján még messze vannak ettől – derül ki egy felmérésből. A bürokrácia csökkentése, az átszervezés, a közterhek mérséklése pedig már megkezdődött – húzta alá az államtitkár. 
A konferencián Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a gazdasági kihívásokról, a bürokráciacsökkentés és a brüsszeli források jelentőségéről beszélt. Úgy fogalmazott, sok kihívás vár most hazánkra, számos konfliktust kell megoldani azoknak az európai uniós országoknak, amelyek később csatlakoztak a politikai-gazdasági közösséghez. Egyrészről hatalmas lemaradásokat kellett behoznunk, másrészről folyamatosan küzdeni kellett az igazságos forráselosztásért. Vita tehát van – ismerte el Csepreghy –, ám meg kell oldani a kihívásokat. Most még egy – ha nem az utolsó – hatalmas előnyt kaptunk a 2020-ig tartó pénzügyi ciklusban, éppen ezért kell ésszerűen elosztani és felhasználni a támogatásokat. Közel sem biztos, hogy még egyszer ekkora mértékű támogatás jön az EU-tól Magyarországnak. Több ezermilliárd forint mehet a gazdaságunk élénkítésére, és ezt ki kell használnunk. Azt is mondta, fontos a pénzpolitika szuverenitása, ám tudomásul kell venni, egy tízmilliós ország sosem lesz, sosem lehet, száz százalékban önfenntartó. Ennek ellenére cél az energiafüggőség csökkentése, a megújuló források arányát 2020-ig tizennégy százalékra kell emelni.
Az államtitkár beszélt a bürokráciacsökkentés jelentőségéről is. Közölte, a nagy leépítés csak akkor valósulhat meg, ha a gazdasági növekedés a tervezettek szerint alakul, mert így képes nagy számban átvenni embereket a versenyszféra. Hangsúlyozta, a ciklus végéig reális célkitűzés az akár százötvenezres leépítés, amely két főbb csoportból állna össze: egyrészt az átszervezések miatt elbocsátandókból, másrészt abból a több tízezer emberből, akik 2018 végéig nyugdíjba mennek. Be kellett látni, államreformra van szükség, ez 2014-ben el is indult- húzta alá Csepreghy. – Ahol az állam nem gátja, hanem támogatója a lakosságnak, a vállalkozóknak.
A magyar gazdaság eredményei 2015-ben
- Gazdasági bővülés (GDP): 2,9 százalékos növekedés
- Munkanélküliség: a ráta 6,2 százalékra apadása
- Fogyasztás: 5,6 százalékos bővülés
- Ipari termelés: 7,5 százalékos gyarapodás
- A GDP-arányos költségvetési hány: 2 százalék körül
- Nettó hazai reálbér: 4 százalékos emelkedés
Olyan értéket kell létrehozni, amely megteremti a növekedés alapját
5 perces interjú: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára
- A konferencián elhangzott: nagy feladat az európai uniós források lehívása. Mit értett ez alatt?
- Kétezermilliárd forintot kellene az idén kifizetni ahhoz, hogy a terv a kormány részéről teljesüljön. Ennyi a tét. Ez az a bizonyos nagy feladat. Alapvetően olyan programokról beszélünk, amelyek mostanában indultak el, és nyíltak meg a pénzügyi kereteik. Azaz, fel kell „turbózni” a végrehajtásokat. Erre két lehetőség van: egyrészt ott, ahol az állam mint engedélyező hatóság vesz részt a végrehajtásban, minimalizálni kell a bürokráciát. Másrészt tudomásul kell venni, hogy a banki hitelezés
hiába indult el, még nem érte még el azt a szintet, ami optimális lenne. Ezért meg kell vizsgálni, hogy az uniós
forrásoknál milyen előlegkifizetési lehetőségek vannak, azaz milyen módon támogathatók a vállalkozások. Erre készült kormányhatározat.
- A jogszabály mit mond?
- Kimondja, hogy az a vállalkozás, amely aláír egy támogatási szerződést, jogosulttá válik az elnyert összeg felének a lehívására. Ez a bizonyos „félpénz” pótolhatja azt az űrt, amelyet valójában hitelezéssel kellene feltölteni. Ezzel igyekeztünk segíteni a vállalkozásokon, hogy pénzhez jussanak. Ezért is fogalmaztam úgy, hogy nem egyszerű, ám annál hasznosabb lehet a mostani pénzügyi ciklus.
- Elhangzott az is, hogy jó lenne szorosabb kapcsolat az uniós pályázatok projektmenedzsment cégeivel. Milyen formában?
- Hasznos lenne, ha ezek a projektmenedzsment vállalkozások a tapasztalataik átadásával hozzájárulnának a fejlesztéspolitika sikereihez. Párbeszéd alakulhatna ki a 2020-ig tartó fejlesztési időszakról az uniós források koordinációjáért felelős Miniszterelnökség és a kellő tapasztalattal, kapcsolattal rendelkező piaci szereplők között. Hiszen nemcsak a rendelkezésre álló forrásokat kell lehívnia az országnak, hanem olyan értéket kell létrehozni, amely megteremti a 2020 utáni növekedés alapját. Ez is óriási kihívás, amelyben számítunk a vállalkozásokra.