Gazdaság

A piacon dől el, hogy mi válik innovációvá

Magyarországon nincs hiány ötletekben és kreativitásban – állítja Anisits Ferenc gépészmérnök, a dízelmotorok atyja

Minden szükséges feltétellel rendelkezünk, hagyományokkal, kreatív „koponyákkal”, intézményekkel és politikai akarattal ahhoz, hogy az innováció területén Magyarország jelentős eredményeket érjen el – mondta a lapunknak adott interjúban Anisits Ferenc gépészmérnök és közgazdász, aki Németországban a BMW-csoport dízelmotorok fejlesztésének vezetőjeként ért el világraszóló sikereket. Nevét jobban ismerik a határokon túl, mint idehaza: a szakembernek az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kellett külföldre távoznia.

Anisits Ferenc 20160908
Anisits Ferenc: A helyes feladatkitűzés a siker titka (Fotó: MH)

– Divatszóvá lépett elő az „innováció”, amelytől Magyarországon is gazdasági lendületet remélnek. Miközben az innovációt is sokan emlegetik, sokan nem is tudják, hogy mi ennek a tevékenységnek a lelke. Tényleg, mi?

– Az innováció esetében a lényeg, hogy csak a piacon sikerrel értékesített, megvalósított ötlet díjazható innovációként! Sajnálatosan elterjedt tévhit, hogy az ötlet, találmány, koncepció, invenció, projekt, a még nem eladott (polci) áru már innováció. Meg kell szoknunk, hogy nem a laboratóriumokban, fejlesztési központokban, esetleg barkácsműhelyekben, hanem a piacon dől el, hogy mi válik innovációvá. Tény, hogy Magyarországon ötletekben és kreativitásban nincs hiány. A megvalósított ötlet a hiánycikk! Az ötletelés amatőrizmus. Az innováció professzionális mesterség. Nem ötletgyártókra, hanem innovátorokra van szükség.

– Összefügg az életszínvonallal a szakmai fejlesztés, az újítás létrehozása?

– Természetesen. A vállalkozások, országok, sőt birodalmak innovációs ereje meghatározza a gazdasági versenyben való sikerességüket, és ezáltal a társadalmi jólét megteremtésének záloga. Minden magas kultúrájú országra, birodalomra igaz, hogy ahol innováltak, ott magasabb volt az életszínvonal.

– Ezek szerint valamennyi felzárkózásért küzdő ország, nemzet alapvető érdeke, hogy a gazdasága innovációra épüljön?

– Ez pontosan így van. Az innováció fogalmának teljesebb megértéséhez vezet, ha figyelembe vesszük, hogy az innovációk high-tech, low-tech és no-tech kategóriába sorolhatók. A high-tech innovációk közé tartoznak a bonyolult műszaki berendezések (például űrhajó, repülőgép, hajó, vasút, autó, motor, számítógép, tévékészülék stb.), valamint ezek gyártási technológiái. Tőkeerős vállalkozások állítanak elő high-tech termékeket, és ezek nem mindig kecsegtetnek magas profittal. A low-tech innovációk termékei egyszerűek, ám a gazdaság megtermelt javainak hetven-nyolcvan százalékát teszik ki. Ez ma a feltalálók hálás területe. Ezek a termékek jellemzően a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, borászat, a konyhakész ételek, a textil-, a játék-, a bőr- és még sok más iparág árui. A no-tech innovációk szolgáltatási termékek. Ilyen például a hitelkártya, az online szerviz, a gyorsszolgálat, a bérautó vagy a szervizláncok.

– Hogyan ítéli meg hazánk innovációs helyzetét, teljesítményét?

– Az 1945 utáni úgynevezett tervgazdálkodás a korábbi innovációs kultúránk szakadását okozta. Mint a diktatúrákban általában, háttérbe szorult a kreativitás igénye. Ennek egyik emblematikus megjelenítője volt a minden technológiai változást figyelmen kívül hagyó Trabant. Az 1990-ben elkezdődött politikai változások folytán „startlyukakból” indultunk el. A teljesítményünkről pedig annyit, hogy az – sajnos – a nemzetek innovációs rangsorának utolsó harmadába sorolja Magyarországot.

– Politikai-történelmi múltunkat tekintve sajnos ez magától értetődő. Nem?

– Egyáltalán nem az, hiszen minden szükséges feltétellel rendelkezünk, gazdag innovációs hagyományokkal, kreatív „koponyákkal”, intézményekkel, politikai akarattal. A Millenárison 2002–2003-ban megrendezett Álmok álmodói című kiállításon tudatosulhatott bennünk, hogy milyen csodálatosan gazdag múlttal rendelkezik a magyar alkotókészség művészetben, kultúrában, tudományban, technikában és sportban. Rengeteg azóta is alkalmazott műszaki alkotás fűződik magyar emberekhez. Akaratlanul is az az érzés támadt a látogatóban, hogy a Kárpát-medence a zsenik bölcsője.

– Lát-e különleges kitörési lehetőségeket hazánk számára?

– Mint korábban a vasút vagy az autó bevezetésénél, most is nyílik lehetősége Magyarországnak egy új technológiával a helyes utat megtalálni. A piac vár egy olyan elektromos meghajtásra, amely a jelen technológiával szemben eleget tesz a klímavédelmi követelményeknek, illetve kielégíti az emberek elvárásait, kényelmét, komfortigényét is.

– Milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy az innováció a gazdaság hajtóerejévé váljon?

– Az innovációs intézményrendszer összehangolt és hatékony kialakítása szükséges a versenyszféra mintájára. A pályázatok kiírásánál a megismerést szolgáló alapkutatási feladatok mellett azokra a gyakorlatorientált fejlesztésekre kellene hangsúlyt fektetni, amelyek a társadalom és a piac igényeinek kielégítésére szolgálnak. Az állam a megrendelő, koordináló és integráló szerepében ösztönözze a vállalkozásokat piacképes termékek fejlesztésére, valamint klaszterbe tömörülésükre, hogy ezzel is javítsa innovációs képességeiket.

– Mennyire fontos az imázs, a „Made in Hungary”?

– Kétségtelen, hogy fontos intézkedés az „arculatképzés”, amelyben a „Made in Hungary” nem csupán eredetjelzés, hanem a minőségi hírnévhordozó szerepét tölti be, csakúgy, mint világhírű magyar szakembereink. Itt kell megemlíteni a megaprojektekben megvalósuló nemzetközi együttműködés jelentőségét (lézer, nanotechnológia). Arra kell törekedni, hogy hazánk a külföldi technológia átvevőjének szerepéből a hazai fejlesztéseket külföldre átadó pozíciójába lépjen (kitörési pontok meghatározása: például szennyvízből nehézfém-visszanyerés, metanolgazdaság, geotermikus energia használata). A helyes feladatkitűzés a siker titka. Először a piaci keresletre irányuló kérdésre kell választ találni. Különbséget kell tenni szabadalomképes és szabadalomra méltó találmányok között. A szabadalomra méltók közül ki kell választani a piacképeseket.

– Mit ajánl a jövő hazai inno-vátorainak?

– Mindenekelőtt azt, hogy vegyék át a sikeres innovátorok szellemiségét. A piaci szemlélet elsajátítása iránytűként szolgál nemcsak az új, hanem a helyes feladat kitűzéséhez. Az innováció csak ritkán „szóló fellépés”, a leggyakrabban csapatmunka eredménye, amely a közös munkában részt vevőktől szoros együttműködést követel meg.

A sikerhez ezenkívül nemcsak tudás, ismeretek fontosak, hanem a sikeres feltalálás módszereinek professzionális alkalmazása is. Ha mindezt megszívlelik, akkor megteremtődhetnek az előfeltételei annak, hogy a hétköznapi magyar emberek is képessé váljanak rendkívüli innovációs teljesítmények elérésére.