A piac a kedvezményes adó fenntartására számít

Az ágazati aktivitás a beruházók számára is fontos (Fotó: Bodnár Patrícia)

A kormánynak a kedvezményes lakásépítés áfájának bevezetésével egyrészt gazdaságpolitikai, másrészt demográfiai céljai voltak. Mivel az otthonteremtés a kiemelt cél, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) időkorlát nélkül igénybe vehető – hangsúlyozta a Lakás 2018 konferencia minapi kerekasztal-beszélgetésén Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár. Az áfa kapcsán hozzátette azt is, hogy nemcsak az új lakások építése a fontos, hanem az is, hogy a használt lakásállomány is megújuljon. Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzésének igazgatója hangsúlyozta, hogy a kedvezményes adó bevezetése nem feltétlenül zárul le a meghatározott négy évet követően, ez egyfajta „próbaidő” arra, hogy eléri-e vele a kormány a kitűzött célt. A cél maradt, ez az eszköz bevált, jelenleg az a kérdés, hogy megtartják-e, kiegészítik-e mással. Azt kiemelte: akárhogyan is dönt a kormány, a legfontosabb, hogy ezt minél előbb tegye. Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az építőipari aktivitás és a fejlesztők számára is fontos, hogy mihamarabb kiderüljön, továbbra is marad-e a csökkentett áfa. Erre pár hónapon belül szükség lenne ahhoz, hogy jövőre ne omoljon össze az ágazat, ne álljanak le a fejlesztések.

Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója hasonló tapasztalatokról számolt be. Úgy látja, hogy az új projektek elindítását tekintve mindenki óvatosabb most vevői és fejlesztői oldalról egyaránt. Ezt mutatja szerinte az is, hogy a piac kivár, kevesebb újlakásfejlesztés indult tavaly év végén, és indul most, az első negyedévben is, de ez a megtorpanás még drasztikusabb lehet 2019 után. Úgy véli, a piac nincs teljesen felkészülve arra, hogy 2020-tól milyen problémák várhatóak: például építkezések szakadhatnak félbe, vagy előfordulhat, hogy a vevők nem tudják kifizetni a huszonkét százalékos emelkedést. Földi Tibor hangsúlyozta, ha visszaállítják a forgalmi adót az eredeti 27 százalékos szintre, az építőipar várhatóan más fejlesztések felé fordul, kevesebb lesz a lakóingatlan-projekt a növekvő munkabérek mellett, ami együtt visszaesést eredményez a piacon.

Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régiójának ügyvezetőigazgató-helyettese a hitelezésről azt elmondta: amikor annak felfutásáról beszélnek, azért tehetik, mert kedvező a gazdasági környezet: fenntartható gyors növekedés tapasztalható, ami párosul a termelékenységjavulással, versenyképesség-erősödéssel. Kiemelte, már körülbelül negyven százalékra nőtt a hitelből új lakást vásárlók aránya, de még mindig többségben vannak a készpénzes vevők, ezért van tere még a bővülésnek. Hozzátette, a lakáshitelek bruttó hazai termék-, vagyis GDP-arányos mutatója nemcsak Európa, hanem régiós szinten is jóval alacsonyabb Magyarországon.

Úgy véli, ha visszaállítják az áfát, az komoly meglepetéseket okozna a magánszemélyeknél. Szerinte ebben az esetben a fejlesztőknek is át kell vállalniuk az áfa növekedésének egy részét, így a piac tisztulhat, mert azok a beruházók, amelyek erre nem képesek, kiesnek. Azt gondolja, a dinamikában lesz egy megtorpanás, de ez később stabilizálódhat.

Morvai Zsolt, a Takarékbank Zrt. Vállalati Üzletág igazgatója arról beszélt, hogy egy lakóprojekt finanszírozásánál a beruházót, az előértékesítés mértékét, a kivitelezőt, az önrész mértékét és a lokációt veszik alapul. Szerinte a következő években várható aktivitást az áfa-kérdés mellett a hozamkörnyezet is meghatározza. Ha az alternatív hozamkörnyezet nő, az csökkenti a lakáskeresletet. Ha marad az ötszázalékos áfa, egy minimális emelkedés várható a keresletben, ha nem, akkor óriási kereslet zúdul a piacra 2019 negyedik negyedévében, majd 2020–21-ben nagy visszaesés jön.