Gazdaság
A paksi bővítés finanszírozását vizsgálja Brüsszel
Egy hete kötelezettségszegési eljárást indítottak a közbeszerzés mellőzése miatt
A vizsgálat azt kívánja feltárni, vajon egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozta volna-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon - áll a közleményben.
A Paks II. beruházás mérete és jelentősége miatt tartja fontosnak az Európai Bizottság, hogy körüljárja, vajon a beruházás finanszírozása a piaci feltételek szerint történt-e, vagy az állami támogatás befolyásolta-e azt. Ennek megállapítása egy részletes elemzést igényel - idézi Margrethe Vestager versenyjogi biztost a bizottsági közlemény.
Amennyiben a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a beruházáshoz állami támogatást vettek igénybe és nem kizárólag a piac erőforrásait használták fel, a bizottságnak arról kell megbizonyosodnia, hogy az megfelelt-e az EU-s szabályozásoknak, a támogatási intézkedés arányos-e a kitűzött célokkal és nem vezet-e az energiapiac torzulásához. Végezetül, Magyarország befektetésének kellőképpen meg kell térülnie. A mélyreható vizsgálat lehetőséget biztosít az érintett harmadik félnek is, hogy hozzászóljon az intézkedéshez, ami nem feltétlenül befolyásolja a vizsgálat kimenetelét - írták.
Brüsszel versenyjogi aggályai
Egy hete az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. A bizottság szerint Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást. A bizottság úgy ítélte meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. A bizottság két uniós irányelve hivatkozott. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig éppen ezt vitatja.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter aznap sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban. Hangsúlyozta: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte azt is: jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna.
Áll a vizsgálat elé a kormány
Paks II. projekt nem tartalmaz állami támogatást és a beruházást egy racionális befektető is megvalósítaná, mivel a projekt várható megtérülése magasabb, mint a befektetett tőke költsége – reagált a Miniszterelnökség az Európai Bizottság bejelentésére. A közlemény kitér arra is, hogy az orosz hitel nem került lehívásra. A kormánynak Brüsszel felé azt kellene cáfolnia, hogy az oroszokkal kötött szerződés paraméterei úgy vannak kialakítva, hogy egy magáncég, piaci alapokon is kötne ilyen szerződést. A kormány elkötelezett amellett, hogy a paksi atomerőmű állami tulajdonban maradjon, mivel csak így garantálható Magyarország energiabiztonsága, valamint a lakosság részére az olcsó és a vállalkozások számára a versenyképes árú áram - írja közleményében a Miniszterelnökség.
Az ellenzéki pártok a beruházás leállítására szólították fel a kormányt
Szél Bernadett, az LMP társelnöke emlékeztetett arra, hogy múlt héten a közbeszerzés uniós szabályainak megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárást a beruházással kapcsolatban az Európai Bizottság, és tudomása van arról, hogy a testület Környezetvédelmi Főigazgatósága is vizsgálódik a környezeti információk titkosítása miatt. "Az lesz a harmadik piros lap a beruházásnak" - jelentette ki, emlékeztetve arra is, hogy az ország idei büdzséje 28 milliárd forintot, míg a jövő évi 113 milliárdot tartalmaz a kapacitás-fenntartás előkészítésére. A politikus szerint a kormány nem veszélyeztetheti az adófizetők pénzét egy olyan beruházás előkészületeire, amely nem biztos, hogy megvalósul.