Gazdaság

A növekedési képességet kell erősíteni

Az EU változtatott a nemzeti számlák összeállításának módszertanában

A GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a magyar növekedési képesség erősítésére van szükség - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Pénzügyi Almanach csütörtöki konferenciáján, Budapesten.

Kovács Árpád elmondta: a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) merőben új adatokat tett közzé az elmúlt csaknem két évtized gazdasági növekedéséről. Ennek oka az volt, hogy az Európai Unióban jelentős módszertani változásokat vezettek be a nemzeti számlák összeállításában, és ezek a módosítások összességében megemelték a bruttó hazai termék értékét - emlékeztetett a KT elnöke.    
Kiemelte: a GDP adatok korrekciójára 1995-ig visszamenőleg sor került az új módszertannak megfelelően, így a korábban (többször módosított) értékek általában 1-2 tizedponttal változtak, ugyanakkor az 1997. és a 2005. évi GDP-index 0,3 tizedponttal, a 2007. évi pedig 0,4 tizedponttal megemelkedett. A változtatás kedvezően hatott az eladósodottság mutatószámára, mivel a bruttó államadósság GDP arányos értéke így az elmúlt 3 évre csökkent.
Kovács Árpád a legutóbbi állami bankvásárlásokkal kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt néhány évben a gazdaságban az állam tulajdonosi részesedése a GDP 3,6 százalékával gyarapodott.
Rámutatott: az idei év végi államadósság az évközben tapasztalt átmeneti növekedés után várhatóan csökkenni fog, jövőre enyhe mérséklődés várható. Kiemelte: a költségvetés finanszírozása szempontjából kedvező fejlemény, hogy a hosszú hozamok az elmúlt napokban történelmi mélypontra estek.
Kovács Árpád elmondta: az idei növekedést érintő legjelentősebb fejlemény, hogy a kialakított új autóipari kapacitások termelni kezdtek, a piaci előrejelzők azonban a hazai növekedés lassulásával számolnak a következő években az idei jó teljesítmény után.
Borbély László András, az Államadósság Kezelő Zrt. (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese kiemelte: 2014 november végére 37 százalékra csökkent az államadósság devizaaránya. A forintban kibocsátott állampapírokból a külföldiek kezében mintegy 5000 milliárd forintnyi van - tette hozzá.