Gazdaság
„A növekedés ellensúlyozhatja a járulékcsökkentés miatti bevételkiesést”
A gazdasági bizottság meghallgatta a pénzügyminisztert
Elmondta, a minimálbér-emelés makrogazdasági hatása 180 milliárd forint bevételt hoz, míg a járulékcsökkentés 410 milliárd forint kiesést okoz a költségvetésnek. A kormány vállalta, hogy csökkenti a terheket, a két intézkedés együttes hatása jelentős forrást hagy a gazdaságban. A kormány bízik abban, hogy a megnövekedett gazdasági teljesítmény biztosítja az egyensúlyhoz szükséges bevételt - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta: nem tervezik a 2017-es költségvetés módosítását, erről majd az első 3 hónap adatai után lehet dönteni. Elmondta azt is, hogy az idén tartható a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiánycél, az első kilenc hónapban 0,7 százalék volt az államháztartási hiány az uniós módszertan szerint. Az idén 2-2,5 százalékra várt növekedés köszönhető a mezőgazdaságnak jó teljesítményének, a nettó bérek 7,6 százalékos emelkedésének, a foglalkoztatás bővülésének, és ezzel együtt a rekordalacsony munkanélküliségnek, a visszafogott inflációs környezetnek - ismertette. Kitért arra, hogy az ipar - szerkezetváltás miatt - gyengébben teljesít, 9 hónap alatt 1,5 százalékkal bővült, az építőipar első három negyedéves csökkenésének oka, hogy kifutnak a nagy uniós forrásból megvalósuló beruházások.
Varga Mihály az idei év eredményei között kiemelte a múlt héten 6 évre előre megkötött béremelési megállapodást, amelyet minden egyes munkavállalói és munkaadói partner aláírt és a társasági adó kulcsának egységesen 9 százalékra csökkentését jövőre.
VDSZ: A rezsicsökkentés vesztesei az érintett ágazatokban dolgozók
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szerint a közműszolgáltatásoknál végrehajtott rezsicsökkentéseknek az érintett ágazatokban dolgozó munkavállalók az áldozatai, ugyanis például a gázszektorban foglalkoztatott 3000 alkalmazott bére az elmúlt öt évben emiatt csökkent reálértékben. Székely Tamás hozzátette: a gázszektorban foglalkoztatottak bére az elmúlt öt évben csupán 6 százalékkal emelkedett, miközben Magyarországon a reálkeresetek csak az idén 7 százalékkal nőttek. Elmondta: a rezsicsökkentéssel érintett ágazatokban a jövőre életbe lépő minimálbér, illetve a szakmunkás garantált bérminimum emelés, a fizetések összecsúszása miatt jelentős bérfeszültségeket okozhat. Mindez pedig akár a jól képzett munkaerő elvándorlását is előidézheti. A VDSZ elnöksége szerdán fogadott el egy nyilatkozatot, amely a gáziparban dolgozók melletti kiállást hangsúlyozza. Ezt hamarosan nyílt levél formájában juttatják majd el az érintett minisztériumnak. A nyilatkozat szerint olyan gázárstruktúrát kell kialakítani, ami lehetővé teszi a szolgáltatóknak a megfelelő szolgáltatási színvonal fenntartását, illetve a megfelelő bérezési rendszer kialakítását.
Volner János (Jobbik) azt kérdezte, miért tartották fenn a letelepedési kötvényeket, amikor azok 2014 decembere óta veszteséget termelnek a költségvetésnek a normál euró alapú kötvényekhez képest. Úgy vélte, a közvélemény félrevezetése, hogy a kormány "vállalta a minimálbér emelését", mivel azt a munkáltatók fizetik be, és a költségvetésnek van bevétele belőle, mert adótartalma kétszeresére nőtt 2010-hez képest. A képviselő megkérdezte azt is, miért nem írták elő a kormánnyal stratégiai megállapodásra lépő cégeknek a bérfejlesztést, amikor sok milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapnak.
Szakács László (MSZP) szerint régiós kontextusba helyezve már nem olyan jó a 2-2,5 százalékos növekedés amikor a közép-európai átlag 2,8-3 százalék, Románia gazdasága 4, Szlovákiáé 3,5 százalékkal bővül. Megkérdezte, hogy a jegybanknál keletkezett 280-300 milliárd forint nyereséget miért alapítványok kapják és nem a költségvetésbe fizetik be osztalékként. Galambos Dénes (Fidesz) azt kérdezte, mi történt az elmúlt egy évben az elektromobilitás fejlesztése területén.
Varga Mihály válaszában felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány nem bocsátott ki eurókötvényt, mivel célja, hogy egyre kevésbé függjön az ország a külföldi hitelezőktől, és a forintalapú kötvénypiacon bocsásson ki papírokat. A magyar lakosság számára elérhető Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) kamata magasabb euróban is, mint a letelepedési kötvényé - tette hozzá. Elmondta: a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek foglalkoztatást és beruházásokat vállaltak, a Magyarországon működő autógyárak többet fizetnek a munkavállalóknak a magyar átlagbérnél.
Varga Mihály elmondta azt is, hogy a kormány is vállalt a minimálbéremeléssel, ugyanis 200 ezer ember dolgozik minimálbéren a közszférában, akiknek a kormány 15 százalékkal emeli a bérét jövőre. A miniszter szerint mindig van olyan régiós ország, amelyik jobban növekszik, mint Magyarország. Romániánál Magyarország sokkal jobb helyzetben van az életszínvonalban, egy főre vetített vásárlóerő paritásban - emelte ki. Elmondta: a jegybankról szóló törvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága dönt a bevételek felhasználásáról. A kormánynak "nem osztanak lapot", ami megfelel annak az uniós elvárásnak, hogy szétválasszák a monetáris és fiskális politikát - tette hozzá. A miniszter beszámolt arról, hogy a kormány az adókedvezmények mellett 1,5 millió forinttal támogatja az elektromos autók vásárlását.