Gazdaság

A növekedés alappillére az agrárium

Czerván György: Folyamatosan napirenden van az áfacsökkentés, azonban a kormány elsősorban az élőmunka terheit mérsékelné

Példátlan évet zárt a mezőgazdaság 2014-ben, a nemzetgazdaság eredményeihez jelentős mértékben járult hozzá az ágazat, de bővült az export, nőtt az állatlétszám és a sertésáfa-csökkentés is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a lapunknak adott évértékelő interjúban rámutatott: 2010 óta folyamatosan javult az agrárium helyzete, idén pedig tovább folytatódott a pozitív tendencia. Jövőre átalakul az uniós támogatási rendszer, de nemzeti forrásból is több jut a gazdáknak.

czervan-gyorgy
Czerván György államtitkár szerint nagyon kedvező folyamatok indultak el az ágazatban (Fotó: Csudai Sándor)

– Ismét egy rekordévet tudhat maga mögött a magyar mezőgazdaság. Mit mondanak a számok, mennyiben járult hozzá a nemzetgazdasághoz az agrárium?


– Valóban példátlan évet zárunk 2014-ben. Már az elmúlt két esztendőben is meghatározó szerepe volt az agráriumnak a GDP-növekedésben, a legfrissebb adatok szerint az idei harmadik negyedévben 3,2 százalékos volt a bővülés, ehhez a mezőgazdaság 10,8 százalékkal járult hozzá. Az első háromnegyed évet vizsgálva 3,6 százalékos GDP-növekedésről beszélhetünk, a magas bázis ellenére ehhez 7,7 százalékkal tudtak hozzájárulni a gazdálkodók. A negyedik negyedéves adatok még nincsenek meg, de nem tartom valószínűnek, hogy rontanának ezeken az eredményeken. Az elmúlt négy évben töretlen növekedést tapasztalhatunk a mezőgazdasági foglalkoztatás területén, de a beruházások is bővültek. Kiemelném, hogy az agrárexport 2012-ben és 2013-ban is meghaladta a nyolcmilliárd eurót, amely minden idők legjobb eredménye, és várhatóan 2014-ben sem romlik. Nagyon fontos, hogy a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának mintegy a felét az agrárexport tette ki az idei első három negyedévben. Az export szerkezete is kedvezőbb, mivel csökken az élő állatok és alapanyagok aránya, ezzel párhuzamosan nőtt a félkész és késztermékek kivitele. Bővültek az exportpiacaink is, ami részben a minőségi árutermelésnek, részben a keleti nyitásnak köszönhető. Hangsúlyozom, az itthon előállított termékek nyolcvanöt százalékát továbbra is az Európai Unióban értékesítjük.

– Minek köszönhető ez a bővülés? A jó termésnek, az időjárásnak vagy a támogatásoknak?

– Minden idők legnagyobb termésmennyiségét takarítottuk be repcéből, kukoricából és napraforgóból. A kukorica egy részét még nem szedték le a gazdák a belvízzel elöntött területeken, azonban az már látszik, hogy a kilencmillió tonnás rekordtermés akkor is meglesz, ha a növény egy része a földeken marad. Az első negyedévben kimondottan kedvezőek voltak a kilátások, mivel az őszi vetés állapota rendkívül jó volt. Majd jött a rendkívüli, csapadékos időjárás, amely jelentős kárt okozott. Az ország bizonyos pontjain a mezei pockok is kárt okoztak a termésben, de voltak az országban olyan területek is, ahol az aszállyal kellett megküzdeniük a gazdáknak. Ezért nem feltétlenül a kedvező időjárásnak köszönhetők a kiemelkedő eredmények, sokkal inkább a gazdálkodók munkájának és a támogatások hatékony felhasználásának. Az állattenyésztésben is állománynövekedés volt minden fajnál, ez a kedvező tendencia már 2010-ben elkezdődött. Az ágazat finanszírozhatósága is emelkedett, a bankok kedvezőnek ítélik az agrárium helyzetét, a támogatási rendszer is stabil. Ezt mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjában a mezőgazdasági kölcsönök aránya magas, mivel a második ütemben a hitelek közel egyharmadát az ágazati szereplők igényelték. Kedvezőnek tartom ezt a hitelt, a gazdálkodók éltek ezzel a lehetőséggel, a jövőben is erre biztatnék mindenkit. A 2,5 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mindent tartalmaz, így nagyon előnyös.

– Az uniós és nemzeti támogatásokat figyelembe véve hogyan alakult az idei év, s mi változik jövőre?

– A támogatási rendszer esetében átmeneti esztendő volt az idei. A következő, 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban már egy másfajta pénzelosztási rendszer szerint dolgozunk. Az unió a szántóföldi növénytermesztést helyezi előtérbe a forráselosztásoknál, amely nem munkaerő-igényes ágazat. Sikerült elérnünk, hogy a pénzek nagy részét átcsoportosítsuk a munkaerő-igényesebb ágazatokra, mint a zöldség- és gyümölcstermesztés és az állattenyésztés. Az előbbire a korábbi 4,3 milliárd forint 10,7 milliárdra emelkedik a közvetlen támogatásoknál. Az állattenyésztésben a kérődzőkre, a tejágazatra, a juh- és kecskeágazatra lehet többletet kérni az uniótól. A sertés- és baromfiágazatot közvetlenül nem támogatja az EU, ezért az ezekre felhasználható nemzeti támogatás bővült, a jövő évi költségvetés már harmincmilliárd forint többlettel számol. Ezeket az állatjóléti jogcímeken biztosítjuk a gazdáknak. Fontos változás, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, tehát az EMVA-támogatásokra jövőre már a Miniszterelnökség írja ki ezeket a pályázatokat. Ezeknél a támogatásoknál elsőbbséget élvez az előbb említett kertészet és állattenyésztés mellett a mezőgazdasági öntözés fejlesztése, kiépítése, valamint az élelmiszeripar. Utóbbira mintegy háromszázmilliárd forint áll rendelkezésre 2020-ig. Összességében jövőre kedvezőbb lesz a helyzet, mivel a 2014–2020-as időszakban 1,9 milliárd euróval nagyobb lesz az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege, miközben sok tagország kevesebbet kap az előző ciklushoz képest.

– Új elemekkel bővül az uniós agrárpolitika. Nézzünk egy konkrét példát, egy induló fiatal gazda, aki már ezen a jogcímen is igényelhet támogatást, hogyan tudja elindítani, majd fenntartani a gazdaságát?

– Egy szántóföldi, kertészeti tevékenység után hektáronként jár a területalapú támogatás, amely 69 ezer forint lesz jövőre. A növénytermesztésnél új kötelezettség lesz a zöldítés, amelynek feltétele, hogy tíz és harminc hektár között két növényfajta, harminc hektár felett pedig három növény termesztése kötelező, emellett ökológiai gazdálkodásra kell fenntartani tizenöt hektár felett a terület öt százalékát. Ha a gazdálkodó fiatal gazda, akkor ezen a jogcímen jelentős többlettámogatást élvezhet. Fiatal mezőgazdasági termelőnek számít az, aki negyven év alatti, most kezdi ágazati tevékenységét, vagy a támogatási kérelem benyújtását megelőző öt éven belül hozta létre. A támogatás felső korlátja kilencven hektár, hektáronként 20,5 ezer forint az alaptámogatás mellett. Ha a földműves állatot is tart, akkor a termeléshez kötött támogatásokat is igényelheti. Az előbb említett összegek csak az egyes pillérből, tehát az uniós közvetlen támogatásokból érkeznek. Ehhez jön a kettes pillér, tehát a vidékfejlesztési források, amelyek elsősorban a beruházásokra nyújtanak támogatást. A kettes pillér is tartalmaz a fiatal gazdák számára elkülönített pénzeket, emellett a tevékenység függvényében adható nemzeti támogatások is idetartoznak. Sok fiatal gazda még nincs tisztában a lehetőségeivel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a falugazdászok segítséget nyújtanak az eredményes pályázatok elkészítésében, a lehetőségek felkutatásában.

– Hol tart a hazai állattenyésztés? Kielégíti a létszám az ország igényeit?

– Élő sertés esetében nem elégíti ki a feldolgozószektor igényeit a létszám, ezért importálnunk kell. Ezért is dolgoztunk ki egy ágazati programot. A legutóbbi hivatalos adatok szerint ismét hárommillió egyed felett van a hazai sertésállomány, amely mindenképpen kedvező. A takarmányárak alacsonyak, ez teszi ki az állattartók költségeinek hetven százalékát, ezért a különböző jogcímeken járó állatjóléti támogatások mellett javul az ágazat jövedelempozíciója is.

– A létszámbővüléshez hozzájárult az áfacsökkentés?

– Igen. Nagyon kedvező folyamatok indultak el az ágazatban az élő és hasított sertés áfájának öt százalékra mérséklésével. A létszámbővülés mellett csökkent az import, fehéredett a szektor, kevesebb a visszaélés. A termeléssel is többen foglalkoztak, a tendencia mindenképpen javult. Az áfamérséklés nem áll meg, mivel a jövő évi adótörvények között szerepel az élő és hasított marha, juh és kecske esetében is az ötszázalékos kulcs bevezetése.

– Több helyen elhangzott már, hogy a magyar gazdák versenyképessége ugyan javul, de még mindig nem elég kedvező. Sokan az integrációban látják a megoldást. Valóban hátrányban vannak?

– Sok tekintetben nagyon jók vagyunk, a jövőben erősebb termelésbiztonságot jelent, ha a jelenlegi százezer hektár öntözött területet tovább tudjuk növelni. A versenyképesség javításának érdekében terményszárítókat, gabonatárolókat kívánunk létrehozni, a jelenlegi kapacitást bővíteni. Szintén javítja a hazai helyzetet az élelmiszeripar fejlesztése: fontos, hogy a piacra kell termelni. A tejkvóta jövő évi kivezetésével tovább éleződhet ez a verseny. Az integráció is fontos, támogatjuk a termelői érdekvédelmi szervezetek erősítését. Például a tejágazatban azért lenne fontos az együttműködés erősítése, mert a kereskedelem szereplőivel közösen el lehet érni, hogy ne nyeljék le a többlettámogatásokat. Fontos, hogy a termelő a termelővel és a termelő a kereskedelemmel is szorosabban együtt tudjon működni.

– A tejágazati szereplők aggódnak a kvóta kivezetése miatt, emellett az import és az áfacsalások is nehezítik a munkájukat. Felkészültünk a kvótarendszer megszűnésére?

– Folyamatosan egyeztetünk a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal. Előtérbe került az a kérés, hogy a hatósági ellenőrzések az import és az áfacsalások miatt erősebbek legyenek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál folyamatosak a vizsgálatok, de az adóhivatallal is egyeztetünk annak érdekében, hogy minél célirányosabbak legyenek ezek az eljárások. Ha bekerül a rendszerbe az áfacsalt importtermék, az rontja a versenyképességet. További kérésük, hogy növeljük a marketinget a hazai tejtermékek fogyasztásának elősegítése érdekében. Számos programunk, promóciónk van erre. A diszkriminatív árképzésről tárgyalunk az áruházakkal. Cél, hogy ne legyen félrevezető a címkézés, világosan lássa a fogyasztó a termék eredetét. Az államtitkárságunk a támogatási rendszerrel tud segíteni. Ha minden, a szektort érintő támogatást átszámítunk tejkilogrammra, akkor az eddigi tizenhárom forint a duplájára, azaz huszonhat forintra nő.

– Több szektor is az áfacsökkentést tartja az egyetlen lehetőségnek. Várható a következőkben jelentős mérséklés?

– Rengeteg előterjesztést készítettünk a kormánynak, folyamatosan napirenden van a kérdés. A kormányzat filozófiája, hogy az élőmunka terheit csökkentse, tehát a személyi jövedelemadót, ez az elsődleges cél. A forgalmi adók mérséklése növelné a költségvetési hiányt. Fontos tartani a 2,4 százalékos hiánycélt, hogy ne kerüljünk vissza a túlzottdeficit-eljárásba. Ha ismét a büntetőpadra ülnénk, akkor a megítélt pénzeket visszatarthatná az unió, így viszont teljes egészében lehívhatjuk azokat. Hangsúlyozom, hosszú távon kedvező az áfacsökkentés, az állati termékek adómérséklésével óvatosan lépkedünk előre. Mi a minisztériumnál csak javaslatokat tehetünk, mivel az adótörvény a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik.

– A terméktanács ismét megkongatta a vészharangot, szerintük veszélyben a fűszerpaprika-termelés. Mennyire nagy a baj?

– Nem értem, hogy miért került ez a kérdés most előtérbe. A fűszerpaprika a termeléshez kötött támogatások között szerepel, a vetőmagra eddig is adtunk támogatást, de az előbbiekben részletezett kertészeti forrásokból is jut az ágazatnak. A bizonytalan beltartalommal rendelkező, külföldi eredetű fűszerpaprikát pedig nem kell megvenni, még ha az ára kedvezőbb is, mint a garantáltan jó minőségű hazainak. Az importot a WTO-egyezmények miatt nem lehet betiltani, azonban a tapasztalatok szerint egyre többen a magyar termékeket keresik, kedvező tendencia figyelhető meg. Világviszonylatban is jó minőségűek a hazai élelmiszerek, ami annak is köszönhető, hogy nagyon szigorúak az élelmiszer-biztonsági előírásaink.