Gazdaság

A munkanélküliség 3,8 százalékosra csökkent

Varga Mihály szerint átrendeződik a munkaerőpiac

A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel, 177 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanélküliségi ráta az előző gördülő három hónap, az első negyedév átlagához képest 0,1 százalékponttal csökkent. 

A 15-24 évesek munkanélkülisége a mintavételi hibahatáron belül változott, számuk 31 ezer, míg munkanélküliségi rátájuk 9,6 százalékos volt.

Varga Mihály: Átrendeződik a munkaerőpiac
Miközben tovább bővült a foglalkoztatás, a külföldön, illetve a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma csökkent - emelte ki Varga Mihály pénzügyminiszter kedden az M1 aktuális csatornán a KSH legfrissebb adataira reagálva.
A miniszter arra számít, hogy a kedvező irányú tendencia részben a hatéves bérmegállapodásnak és a folytatódó lakásépítéseknek köszönhetően a jövőben is fennmarad.
Varga Mihály a foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedések közül példaként említette a 2016 novemberében aláírt hatéves bérmegállapodást és a 2013 óta működő munkahelyvédelmi akciót, amelynek az is köszönhető, hogy Magyarországon a 15-24 éves korosztályban az uniós átlag alatti, 9,6 százalékos a  munkanélküliség.
A Pénzügyminisztérium  MTI-hez eljutatott közleménye szerint a kedvező gazdasági és foglalkoztatási folyamatok eredményeként a munkanélküliek száma félmillióról közel harmadára, 177 ezerre csökkent 2010 óta.
A február-áprilisi 3,8 százalékos munkanélküliségi rátával Magyarország az uniós tagországok rangsorában a negyedik helyen áll.
Az uniós tagországok közül Magyarország tudta a leggyorsabb ütemben, 13,3 százalékponttal növelni a foglalkoztatási rátát, míg az uniós átlag csak 3,5 százalékponttal nőtt 2010 óta.
Az erősödő munkaerő-kereslet miatt az elkövetkezendő időszak kiemelt feladata a munkaerő-tartalék aktivizálása, a közfoglalkoztatottak és munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése lesz - olvasható a minisztérium közleményében.

A munkanélküliek több mint hatoda került ki ebből a korcsoportból. A 25-54 évesek, úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,6 százalékra, az 55-74 éveseké 1,7 százalékponttal, 2,5 százalékra csökkent.

A 15-74 éves férfiak körében 20 ezerrel, 87 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig egy év alatt 0,8 százalékponttal, 3,4 százalékra esett. A női munkanélküliek száma 12 ezerrel, 90 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,1 százalékkal, 258 ezerre csökkent.

Nőtt a foglalkoztatottság
A február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer volt, 67 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal 68,8 százalékra emelkedett - jelentette kedden a KSH.

A foglalkoztatási ráta az előző gördülő három hónaphoz, az első negyedévi időszakhoz képest 0,1 százalékponttal, a foglalkoztatottak száma 10 ezerrel emelkedett. 
A foglalkoztatottak számának növekedése a munkanélküliek számának 32 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacon megjelenő aktív népesség számának 35 ezres növekedéséből táplálkozott. Az aktív népesség aránya egy év alatt 1,0 százalékponttal 71,6 százalékosra emelkedett a 15-64 éves korosztályban, miközben a korcsoport lélekszáma 52 ezerrel, 0,8 százalékkal csökkent. 

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 128 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezerrel csökkent.

Fidesz: Egyre többen dolgoznak, csökken a munkanélküliség 
A Fidesz szerint amióta Magyarország visszanyerte gazdasági önrendelkezését, egyre többen dolgoznak, folyamatosan csökken a munkanélküliek száma és emelkednek a bérek - mondta Puskás Imre, a Fidesz szóvivője kedden a közmédiának.
Puskás Imre a KSH által közzétett adatokra reagálva elmondta: a Fidesz kormányzása óta egyre többen dolgoznak, 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliség. Ma 4,5 millió ember dolgozik Magyarországon, egy év alatt 67 ezerrel több embernek lett munkája - emelte ki.   
Hozzátette: a most megalakult új kormány célja, hogy tovább közelítsenek a teljes foglalkoztatottsághoz és tovább csökkentsék a munkát terhelő adókat.
Hangsúlyozta: a nemzeti szuverenitás megőrzése a gazdaságpolitikában és az adópolitikában is szükséges. Se Brüsszelnek, sem az ellenzéknek nem hagyhatjuk, hogy letérítse az országot arról a gazdaságpolitikáról, adó- és foglalkoztatáspolitikáról, amellyel Magyarország egyre inkább erősödik - fogalmazott.

 

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsági rátája 28,2 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korúnak mondott 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 84,1 százalékra, az 55-64 éves foglalkoztatottaké 3,0 százalékponttal, 53,3 százalékra nőtt.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2,1 százalékkal, a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 76,0 százalékra nőtt. A nők foglalkoztatási rátája 1,0 százalékponttal, 61,8 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglakoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,6 százalékponttal, 74,0 százalékra emelkedett, a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,3 százalékos volt a ráta február- áprilisban.

Elemzők: egyensúly közeli állapotban a munkaerőpiac
A munkanélküliség fél éve gyakorlatilag stagnál, azaz a munkaerőpiac elérhette az egyensúlyi állapotot, a szezonális hatások miatt a következő hónapokban mégis nőhet a foglalkoztatottság, mert az inaktív népesség, a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók még jelentős tartalékot képeznek - így kommentálták a KSH adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az áprilisi munkanélküliségi adatközlés alapján immár hatodik hónapja gyakorlatilag stagnál a mutató, és az adatok arra utalnak, hogy az ország munkaerőpiaca elérkezhetett az egyensúlyi szinthez. 

A foglalkoztatás bővülése továbbra is kedvező szerkezetű. Felidézte, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közel 128 ezerrel emelkedett egy év alatt, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma csökkent. Fontosnak tartotta azonban kiemelni, hogy a külföldi telephelyen dolgozók statisztikája nem egyenlő a ténylegesen külföldön dolgozók számával. Az Eurostat napokban közzétett átfogó adatközlése szerint nagyjából 339 ezer magyar dolgozhat külföldön. (A KSH 97 ezer embert sorol "a külföldi telephelyen dolgozók" közé.) 

Az első négy hónap adatai alapján Virovácz Péter a továbbiakban már nem vár markáns változást, az idei év végére a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék körül alakulhat. Jelentősebb csökkenés abban az esetben lehetséges, ha a most a fennálló strukturális problémákra - a munkaerő kereslet és kínálat közötti képzettségbeli és földrajzi eltérésekre - a gazdaságpolitika megfelelő választ ad.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének véleménye szerint a munkaerőpiac feszességét jelzi, hogy nemcsak a munkanélküliségi ráta csökkent, hanem mind az aktivitási, mind a foglalkoztatottsági ráta tovább emelkedett. Úgy látja, a szezonális hatásoknak köszönhetően az elkövetkező hónapokban valamelyest tovább csökkenhet a munkanélküliségi ráta, a közmunkaprogramban dolgozó számának alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt a mérték azonban kérdéses. Az elsődleges munkaerőpiac mostani feszített helyzete miatt az év egészében 4 százalék alatt maradhat a mutató. 

Az alacsony munkanélküliség a bérek emelkedésében is tükröződik. A továbbra is erős reálbér-emelkedés és fogyasztói bizalom pedig arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Az Erste becslése szerint az idei évben 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, ám az esetlegesen magasabb fogyasztás miatt felfelé mutató kockázat övezi az előrejelzést - fejtette ki Nyeste Orsolya.

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt várja, hogy a foglalkoztatottak száma az idén nyáron, a 1980-as évek eleje óta először, átlépi a 4,5 milliót. A munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3,0 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalékos lehet. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a növekedést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.

A magyar gazdaság a Takarékbank elemzője szerint tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta helyett a teljes foglalkoztatás megállapításához érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni. Ezt a rátát tekintve viszont további 4-5 százalékpontos javulásra van tér a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. 

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a Takarékbank elemzője szerint több mint 500 ezres munkaerő tartalékkal rendelkezik a magyar gazdaság az inaktívak jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Horváth András úgy látja, hogy központi államigazgatásból is több tízezer magasan képzett munkavállalót kellene átvezetni a versenyszférába az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.