A munkanap-áthelyezéseknek nincs számottevő gazdasági hatásuk

A nemzetgazdasági miniszter rendelete alapján az idén három alkalommal lesz munkanap-áthelyezés, három négynapos hosszú hétvége lesz (közülük egy már elmúlt). Január 10-e, augusztus 8-a és december 12-e szombati munkanap, míg január 2. péntek, augusztus 21. péntek és december 24. csütörtök pihenőnap. Ezen kívül négy alkalommal lesz háromnapos a hosszú hétvége: a húsvéthétfő és pünkösdhétfő mellett azért, mert május elseje hétfőre, október 23-a pedig péntekre esik. A rendeletben az is szerepel, hogy az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatottak munkarendje ettől eltérően is meghatározható.
Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője szerint a munkanap-áthelyezéseknek nincs jelentős gazdasági hatásuk, mivel a versenyszférában a megrendeléseket saját jól felfogott érdekükben teljesítik a vállalkozások, erre megvannak a hatásos munkaszervezési módszerek.
Hozzátette: a költségvetési, szolgáltatási szektorban is fenntartják a társadalom működéséhez szükséges kapacitásokat, mint a közlekedés, víz, gáz, fűtés biztosítása. Megjegyezte: a töredezett munkahét általában alacsonyabb teljesítményekhez vezet, mint a hosszabb időegység alatt végzett munka.
Lupkovics Mariann munkajogász leszögezte: akár az általános, akár attól eltérő munkarendben dolgozik egy munkavállaló, mindenki számára irányadó az, hogy az áthelyezett munkanap miatt nem nőhet meg a havi munkaidő, és nem csökkenhet a havi pihenőnapok száma sem. Azok esetében, akik munkaszüneti napon munkát végeznek, nincs jelentősége az áthelyezésnek, mert számukra a rájuk vonatkozó munkarend és ehhez igazodóan saját munkaidő-beosztásuk a mérvadó.
A munkanap-áthelyezések a munkaadó számára szervezési feladatokat is felvetnek. Ezért többen arra használják ezt az alkalmat, hogy kipróbálják az otthonról történő munkavégzést.