Gazdaság

A monetáris tanács nem változtatott az alapkamaton

Az alapkamat tavaly május óta változatlan

A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosón sem módosított - közölte a kamatdöntő ülést követően a jegybank.  A monetáris tanács szerint élénkül a gazdaság növekedése; a 0,90 százalékos alapkamatszint összhangban van az inflációs cél elérésével, amennyiben azonban az infláció tartósan elmaradna attól, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - indokolta a monetáris tanács a döntést. 

A monetáris tanács kedden nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosón sem módosított, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az alapkamat tavaly május óta változatlan.

A testület kommunikációja nem változott érdemben, kifejtik, hogy a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. A jegybanki alapkamat aktuális szintje és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével - közölték.

Megjegyezték azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

Hangsúlyozták azt is, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekintik. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését - áll a közleményben.

A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 elejétől várható.

A tanács prognózisa szerint a fogyasztóiár-index az év hátralévő részben a jelenlegi szint közelében marad. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet. Az árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják.

Változatlanul úgy látják, a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben a lakossági fogyasztás bővülése és a beruházások jelentős emelkedése a meghatározó. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. A gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A monetáris tanács a következő években 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A közlemény kitér arra is, hogy a piaci hitelprogram (php) második szakaszának júliusi tenderén a kereskedelmi bankok harmadával emelték hitelezési vállalásukat, ami biztosítja, hogy a kis- és közepes vállalkozások hitelezésének bővülése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5-10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszak nagy részében nyugodt volt a nemzetközi pénzpiaci hangulat, a kockázatvállalási hajlandóságot elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták - állapította meg a monetáris tanács.

A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt. A korlát negyedik negyedév végi szintjéről a tanács szeptemberben dönt. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt években jelentősen csökkentek, és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. 

Banki elemzők szerint jövőre is fenntarthatja az alacsony jegybanki alapkamatot és a laza monetáris kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette, noha a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint a jövő év második felétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, a monetáris tanács mégis kiemelte, hogy kész a monetáris kondíciók további lazítására, amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól.  Így Suppan Gergely a jövő év második feléig nem számít monetáris szigorításra, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a vártnál alacsonyabb infláció és az erős forint nem konvencionális eszközökkel történő lazítás irányába mutat. Elmondta: az előrejelzésük szerint szeptemberben nem konvencionális monetáris lazítás jöhet, például folytatódhat a három hónapos jegybanki betétből a kiszorítás. 

Ürmössy Gergely, Erste Bank Hungary vezető makrogazdasági elemzője 2019 végéig nem számít az alapkamat változtatására, illetve 2018 végéig elhanyagolható esélyét látja annak, hogy a bankközi (3 hónapos BUBOR) kamat emelkedjen.