Gazdaság

A második negyedévben 3,2 százalékkal nőtt a GDP

Elemzők 3,6 százalékos bővülést vártak

A második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. 

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez mérten 0,9 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene a második negyedévben.     

Az éves adatokat tekintve a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék.     A GDP volumene az első félévben 3,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Elemzők a második negyedévre 3,6 százalékos bővülést vártak.     

Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: a második negyedéves GDP adatot befolyásolta az ipari termelés kisebb mértékű növekedése, valamint, hogy visszaesett a mezőgazdaság termelése az előző év azonos időszakához képest.     

A mezőgazdasági termelést tekintve az idén átlagos évre számítanak, míg az előző év kimagaslóan magas volt - jegyezte meg a főosztályvezető. Hozzátette: a nem piaci szolgáltatások sem járultak hozzá a második negyedévben a GDP növekedéséhez, példaként a közigazgatást, oktatást és az egészségügyet említette.

Az első negyedévben 4,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva, ami jelentős fellendülést jelentett a tavalyi egész éves 2,0 és a 2016 negyedik negyedévi 1,6 százalék után. A naptárhatástól megtisztított adat 3,9, az Eurostat által megfigyelt szezonálisan és naptári hatással kiigazított adat 3,8 százalékos növekedést mutatott a tavalyi negyedik negyedévi 1,8, illetve 1,9 százalék után.

 A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán a KSH adataira reagálva közölte: az adat megfelel az előzetes várakozásnak, hiszen tavaly ebben az időszakban volt a legerősebb a GDP növekedése, ezért mutat a most megjelent adat az első negyedévinél alacsonyabb értéket. 

Az év egészét tekintve teljesíthető a kormány 4,1 százalékos várakozása.

Az NGM szerint a növekedés fenntartható, az ország külső finanszírozási képessége továbbra is kiemelkedő, azaz a gazdaság teljesítményének bővülése mentes az eladósodástól, sőt - szemben a pénzügyi válságot megelőző időszakkal - Magyarország külső adóssága folyamatosan csökken. 

A sikeresen felzárkózó országok példája és a világgazdaság előtt álló növekedési kihívások is azt mutatják, hogy szakítani kell a korábbi időszak alacsony bérköltséget előtérbe helyező szemléletmódjával. A 2013-as növekedési fordulat után a tartós felzárkózást és versenyképességet a munkajövedelmek növekedésével, az innovatív vállalkozásoknál létrejövő minőségi munkahelyek számának bővülésével érhetjük el. A hatéves bérmegállapodás és adócsökkentés is ezt a célt szolgálta, a statisztikai adatok pedig azt mutatják, hogy az új növekedési modell működik - írták.

2017 első öt hónapjában 12,1 százalékkal emelkedtek a bérek, a kétszámjegyű növekedés pedig erősítette a piaci szolgáltatások gyorsulását. Az építőipari termelés és a lakásépítések felívelésében jelentős szerepet játszott az uniós forrásfelhasználás felfutása, illetve az otthonteremtési program által biztosított kedvezmények. Ezek a tényezők az év második felében még jobban támogatni fogják a növekedést.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője negatív meglepetésnek nevezte a 3,2 százalékos éves növekedési adatot, a piac ugyanis 3,6 százalékos bővülést várt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy - az első negyedéves 4,2 százalékos bővülési ütem után -  a lassulás várható volt. Várakozásai szerint a következő negyedévekben a gazdasági aktivitás újból erősödhet, és ismét 4 százalék körüli lehet a növekedés, amely éves átlagban 3,9 százalékot érhet el. Bár a részletes adatok csak szeptemberben jelennek meg, a növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, és a vártnál gyengébb mezőgazdasági és ipari teljesítmény visszafogták a bővülést - jegyezte meg.

Németh Dávid a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a lassulás részben a tavalyi magas adattal, részben az ipar gyengébb teljesítményével magyarázható. Az elemző idén éves átlagban 3,8 százalékos növekedést vár. A következő negyedévekben újból gyorsul a gazdaság növekedése, az utolsó negyedévben a GDP-növekedés 4 százalék feletti lehet - mondta.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a lassulást elsősorban naptárhatás okozta, mivel három munkanappal kevesebb volt a második negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest. A termelési oldalon a mezőgazdaság okozhatta a legnagyobb visszaesést, az ipar teljesítménye a magas bázis és naptárhatás miatt némileg gyengült, a kis súlyú építőipar kibocsátása érdemben gyorsult, míg a gazdaságot lényegében a piaci szolgáltatások erőteljes teljesítménye húzta - írta. Kiemelte: az év második felében érdemi gyorsulásra számít, a negyedik negyedévben a GDP növekedése elérheti a 4,5 százalékot is, részben a tavalyi második félévi gyenge bázis miatt, így 2017-ben összességében 4 százalékos növekedést vár. A gazdasági bővülést gyorsítja a harmadik negyedévben a vizes vb és más események, amelyek hatására csúcsra jár az idegenforgalom, majd az év utolsó harmadától már lehet számítani az épülő lakások átadási hullámára, miközben tovább bővül a fogyasztás és a beruházások is - írta. A beruházásoknál szignifikáns felfelé mutató kockázat az építőipari rendelésállományok, a két év alatt több mint triplázódó építési engedélyek, az ipari ingatlan és irodaépítési boom, a nagy autóipari beruházások, és a közeljövőben érdemben felfutó állami és EU által finanszírozott beruházások egyszerre húznak - jelezte. A vártnál jobb európai konjunktúra és folyamatosan javuló európai kilátások szintén a gyorsabb növekedés irányába mutatnak, ahogy a bérnövekedés és a fogyasztás is.     

A kilátások évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek, amit a történelmi csúcsra emelkedő német Ifo index, és hazai üzleti bizalom is tükröz, rövid távon csak a mezőgazdaság jelent negatív kockázatot - hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a megkezdett és tervezett beruházások áthúzódó hatásai, valamint az új autóipari kapacitások üzembe helyezése és új modellek hazai gyártása miatt az átlagos növekedés jövőre kissé meghaladhatja az idei évit, így jövőre 4,2 százalékos GDP növekedésre számít.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a GDP idei növekedési üteme 3,7 százalék lehet. Az előrejelzésben lefelé mutató kockázatnak nevezte, hogy a rendelkezésre álló EU-s forrásokat milyen lefutással használja majd fel a kormányzat a következő negyedévekben, illetve az is, hogy a jelentős tempójú nettó reálbérnövekedés mennyiben járul hozzá a belső kereslet élénküléséhez.