Gazdaság
A magyar búzát erősen sújtó EU-szabályozás
Évek óta szigorodnak a növényvédőszer-használás szabályai az Európai Unióban. Több hatóanyagot már kivontak, és továbbiak beszüntetését tervezik. A neonikotinoid használatát már korlátozták, a glifozátnak 2017 végén inthetünk búcsút. Szakértők szerint az intenzív termesztési gyakorlat mellett szükséges a kémiai védekezés azért, hogy a fő szántóföldi kultúrákban a mostani termésmennyiségi és -minőségi szintet tartani lehessen Magyarországon.
Szakszerű növényvédő szeres védekezés hiányában a búzatermesztés ellehetetlenülne, illetve a jelenlegi éves termésmennyiségnek mintegy felét elveszítené hazánk, tehát az az 1960-as évek szintjére esne vissza – derül ki a Kleffmann Group hatástanulmányából. Ha nincs hatékony védekezés a gombabetegségekkel szemben, akkor a búzatermés jelentős része a kalászfuzáriózis miatt mind élelmezési, mind takarmányozási célra felhasználhatatlanná válik. Az EU a tervek szerint szinte az összes olyan gombaölő készítmény alkalmazását betiltaná, amely jelenleg kalászos gabonák védelmét szolgálja.
Bartók Béla, a Kleffmann Group ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: a tervezett rendelkezések élelmezési gondot, nemzetgazdasági szinten is számottevő kárt okoznának a magyar mezőgazdaságban. Évente 40-60 százalék közötti kiesés kalkulálható kellő növényvédelem híján, a gombabetegségek terjedésének kedvező csapadékos tavaszi időjárási körülmények mellett pedig akár a teljes búzatermés is odaveszhetne, ami 180-200 milliárd forintnyi kárt jelentene.
A gyomirtó szerek tervezett kivonása őszi búzából százezer tonna terméskiesést okozna, kukoricában a termésveszteség elérheti az 550 ezer tonnát is, s ennek értéke csaknem huszonötmilliárd forint. Ellehetetlenülne a napraforgó-termesztés jelenlegi gyakorlata, mert a gyomirtásban beszűkülne a felhasználható készítmények köre. A gazdaságoknak akár hétszázezer tonnát megközelítő terméskiesést és ezzel mintegy 75 milliárd forint bevételcsökkenést kellene elszenvedniük, ami a várható termelési érték negyven százaléka. A tányérrothadások és a szárfoltosságok pedig évente 130-190 ezer tonna termésveszteséget okoznának, ami húszmilliárd forint körüli bevételkiesés.
A glifozát hatóanyag kivonása nemcsak a mezőgazdaságban okozna hatalmas károkat, hanem az erdőgazdaságokban is, és megoldhatatlanná tenné a nem művelt területeken a gyommentesítést, a parlagfűvel szembeni védekezést. A neonikotinoid hatóanyagok korlátozásával már ellehetetlenült a rovarölő szeres csávázás, ami egy hatékony, az egyéb kémiai védekezésekkel szemben kisebb környezeti terhelést jelentő megoldás, egyre nagyobb a talajlakó és a fiatalkori kártevők kártétele.
Bartók Béla jelezte: a tervezett uniós szigorítás a termésveszteség miatt elérheti a 300 milliárd forintos bevételkiesést az őszi búzában, kukoricában és napraforgóban együttesen.
Szakszerű növényvédő szeres védekezés hiányában a búzatermesztés ellehetetlenülne, illetve a jelenlegi éves termésmennyiségnek mintegy felét elveszítené hazánk, tehát az az 1960-as évek szintjére esne vissza – derül ki a Kleffmann Group hatástanulmányából. Ha nincs hatékony védekezés a gombabetegségekkel szemben, akkor a búzatermés jelentős része a kalászfuzáriózis miatt mind élelmezési, mind takarmányozási célra felhasználhatatlanná válik. Az EU a tervek szerint szinte az összes olyan gombaölő készítmény alkalmazását betiltaná, amely jelenleg kalászos gabonák védelmét szolgálja.
Bartók Béla, a Kleffmann Group ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: a tervezett rendelkezések élelmezési gondot, nemzetgazdasági szinten is számottevő kárt okoznának a magyar mezőgazdaságban. Évente 40-60 százalék közötti kiesés kalkulálható kellő növényvédelem híján, a gombabetegségek terjedésének kedvező csapadékos tavaszi időjárási körülmények mellett pedig akár a teljes búzatermés is odaveszhetne, ami 180-200 milliárd forintnyi kárt jelentene.
A gyomirtó szerek tervezett kivonása őszi búzából százezer tonna terméskiesést okozna, kukoricában a termésveszteség elérheti az 550 ezer tonnát is, s ennek értéke csaknem huszonötmilliárd forint. Ellehetetlenülne a napraforgó-termesztés jelenlegi gyakorlata, mert a gyomirtásban beszűkülne a felhasználható készítmények köre. A gazdaságoknak akár hétszázezer tonnát megközelítő terméskiesést és ezzel mintegy 75 milliárd forint bevételcsökkenést kellene elszenvedniük, ami a várható termelési érték negyven százaléka. A tányérrothadások és a szárfoltosságok pedig évente 130-190 ezer tonna termésveszteséget okoznának, ami húszmilliárd forint körüli bevételkiesés.
A glifozát hatóanyag kivonása nemcsak a mezőgazdaságban okozna hatalmas károkat, hanem az erdőgazdaságokban is, és megoldhatatlanná tenné a nem művelt területeken a gyommentesítést, a parlagfűvel szembeni védekezést. A neonikotinoid hatóanyagok korlátozásával már ellehetetlenült a rovarölő szeres csávázás, ami egy hatékony, az egyéb kémiai védekezésekkel szemben kisebb környezeti terhelést jelentő megoldás, egyre nagyobb a talajlakó és a fiatalkori kártevők kártétele.
Bartók Béla jelezte: a tervezett uniós szigorítás a termésveszteség miatt elérheti a 300 milliárd forintos bevételkiesést az őszi búzában, kukoricában és napraforgóban együttesen.