Gazdaság
"A lehető legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodásra van szükség Nagy-Britanniával"
Orbán Viktor is tárgyalt a brit pénzügyminiszterrel
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: fontos érdek a Nagy-Britanniában dolgozó, tanuló uniós polgárok jogait is megvédeni. Hangsúlyozta: a közép-európai országoknak, a V4-nek a Brexit lehetséges kimenetelei és azok hatásai jelentős kereskedelmi és növekedési kihívásokat, kockázatokat jelentenek, ezeket kezelni kell, és ezért helyes, ha a V4 tagjai közösen készülnek fel arra, hogy az esetleges negatívumokat kezelhessék.
A tárcavezető közölte: Magyarország érdeke, hogy a gazdaság és az üzleti élet számára kiszámíthatóság jellemezze a Brexit-tárgyalásokat és azok végeredményét. Remélhetőleg olyan átmenetei kereskedelmi megállapodás is lesz, amely biztosítja a zavartalan működést és átláthatóságot a gazdasági szférának - fűzte hozzá. Azt is mondta, hogy ha nem sikerülne mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kötni Nagy-Britannia és az EU között, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai - azaz vámok - lépnének életbe, amit "remélhetőleg senki nem akar". A miniszter fontosnak nevezte továbbá a lehető legszorosabb biztonságpolitikai együttműködés fenntartását is Nagy-Britannia és az unió között.
Orbán Viktor is tárgyalt a brit pénzügyminiszterrel
Magyarország és Nagy-Britannia közös érdeke, hogy a jövőben is szoros legyen a két ország közötti gazdasági együttműködés - hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök és Philip Hammond brit pénzügyminiszter megbeszélésén, amelyről a miniszterelnök sajtófőnöke adott tájékoztatást. Havasi Bertalan elmondta: az Országházban csütörtök este tartott tárgyaláson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A felek áttekintették az aktuális európai és globális gazdasági kihívásokat. Kiemelték, hogy a brit vállalatok már eddig is fontos szerepet játszottak a magyar gazdaságban, hiszen 800 brit vállalat több mint 50 ezer magyar embernek ad munkát, Nagy-Britannia a 11. legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és a hatodik legjelentősebb befektető hazánkban. Az elért eredményeket meg kell őrizni, sőt tovább kell fejleszteni - ismertette a megbeszélésen elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A tárcavezető kijelentette: a mai találkozó nem Brexit-tárgyalás volt, azt Brüsszelben bonyolítják a főtárgyalók. Ma itt azt elemezték közösen, hogy a Brexit nyomán előálló új európai és világgazdasági konstelláció milyen gazdasági hatásokkal járhat a közép-európai régió számára, amelynek országai rendkívül szoros együttműködést tartanak fenn Nagy-Britanniával, továbbá milyen gazdasági forgatókönyvek lehetnek - magyarázta.
Emlékeztetett: amikor Nagy-Britannia kilép az unióból, az EU elveszíti gazdasági teljesítménye egyhetedét, és ezzel teljesen új gazdasági helyzet jön létre. A világ egyik globális pénzügyi központja az EU-n kívül lesz, és az unió belső piacának mérete is jelentősen csökken, ami megváltoztatja az EU pénzügyi és gazdasági súlyát a világban - mutatott rá. Hozzátette: Nagy-Britannia nemcsak a világ egyik legnagyobb gazdasága, de az unió egyik legnagyobb nettő befizetője is.
Szijjártó Péter megjegyezte: Nagy-Britannia a 11. legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kétmilliárd euró többlet van, az ország a hatodik legjelentősebb befektető Magyarországon, 800 brit vállalat több mint 50 ezer embernek ad itt munkát.
A miniszter kitért rá: nem érdemes mintákat keresni, amikor az EU és Nagy-Britannia jövőbeni együttműködéséről van szó, az unió más országokkal fenntartott együttműködései nem lehetnek követendő példák a jelenlegi helyzetben.
Kérdésre válaszolva közölte: Európa érdeke az lenne, hogy felgyorsítsák a szabadkereskedelmi megállapodások megkötését, és el kell kerülni azt a helyzetet, hogy nem jön létre ilyen megállapodás Nagy-Britanniával, mert akkor az ország más fontos gazdasági szereplőkkel köt megállapodást, ami az EU versenyképességének csökkenéséhez még inkább hozzájárulna.
Az euró lehetséges magyarországi bevezetését firtató kérdésre Szijjártó Péter elmondta: egy országnak csak akkor szabad csatlakoznia az euróövezethez, ha erre az ország és az eurózóna is 100 százalékban felkészült. Megjegyezte: az alaptörvény rendelkezik arról, hogy Magyarországon a fizetőeszköz a forint.
Szijjártó Péter: Az EU-nak be kell látnia, hogy az illegális migráció veszélyes
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Uniónak be kell látnia, hogy az illegális bevándorlás és a kötelező betelepítési kvóta veszélyes és ellentétes az európai érdekekkel. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: komolyan veszik az Európai Bíróság döntését a kvótaperben, "mi tudjuk, hogy mi van benne, ellentétben sokakkal, akik nagyon sommás véleményt mondanak róla", de nem olvasták el. Ugyanis az ítélet "semmire sem kötelez minket", arról szól, hogy az a döntési procedúra, amelynek nyomán az uniós belügyminiszterek döntöttek a kötelező betelepítési kvóta bevezetéséről, az európai jogszabályoknak megfelelően zajlott, "erről és nem többről szól" a bírósági döntés - közölte. Hozzátette: ezért az igazi harc most kezdődik.
A külügyminiszter kiemelte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az EU belássa, az illegális bevándorlás veszélyes, a kötelező betelepítési kvóták veszélyesek és ellentétesek Európa érdekeivel. A V4 ebben egységes, tagjai egységesen utasítják el az illegális bevándorlást - jelentette ki.
Ugyancsak kérdésre a tárcavezető elmondta: a visegrádi partnerek között konszenzus van arról, hogy nem bővítik a V4-et, mert így tudnak a lehető leghatékonyabban és legegységesebben fellépni. Ugyanakkor a V4+ formációkra nagy hangsúlyt helyeznek, így október 11-én, amikor a nyugat-balkáni külügyminiszterekkel találkoznak, a tanácskozásra Romániát is meghívják, ahogyan más ülésekre is - mondta.
Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter kijelentette: a számok alapján nem nagyon működik a kötelező betelepítési kvóták rendszere. A szolidaritás kifejezése fontos, de annak különböző formái vannak - fűzte hozzá.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök-helyettes azt mondta: figyelembe kell venni, hogy Közép-Európa, a V4 országai annak idején a vasfüggöny keleti oldalán maradtak, gazdasági fejlődésük teljesen eltér a nyugat-európai országokétól, amelyek kétszer-háromszor gazdagabbak. Úgy látja, az is fontos szempont, hogy a V4-es országoknak nincs olyan morális kötelezettségük a migráció ügyében, mint az egykori gyarmattartó országoknak.
Az Egyesült Királyság és a V4-ek szoros együttműködése fontos a Brexit után is
Fontos, hogy az Egyesült Királyság és a V4-országok együttműködése szoros maradjon a Brexit után is - hangsúlyozták a visegrádi csoport országainak miniszterei és az Egyesült Királyság pénzügyminisztere a találkozót követő sajtótájékoztatón.
Philip Hammond, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere kiemelte: Nagy-Britannia érdeke, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is együtt tudjon működni a V4-országokkal, mind a kereskedelmet, mind a befektetéseket tekintve. Rámutatott: az Egyesült Királyságnak jelentős befektetései vannak a régióban, olyan brit világcégek, mint például a British Petrol, vagy a Rolls Royce fontos befektetésekkel rendelkeznek a V4-államokban. Brit cégek jelen vannak Magyarországon és Csehországban, de például a szlovák járműipar is fontos Nagy-Britannia gazdasága szempontjából. A brit pénzügyminiszter kiemelte: az Egyesült Királyság és a V4 országok kétoldalú kereskedelmi forgalma több mint évi 31 milliárd fontot ért el a legutóbbi időszakban.
Philip Hammond közölte: Nagy-Britannia tiszteletben tartja a Brüsszellel folyó tárgyalásokat, de a bilaterális kapcsolatokra is nagy hangsúlyt helyez. Azt is szeretnék elérni, hogy mind az uniós cégek, mind a brit vállalkozások a lehető legnagyobb szabadságot élvezzék a saját vállalati működésük alakításában, egyik oldalon se legyen hátrányuk a kilépés után sem. Hangsúlyozta: átmeneti időszak szükséges, hogy a cégek megszorítások nélkül működjenek a jövőben a brit kilépés után is. Hammond szólt arról is: azt kívánják elérni, hogy azok a uniós állampolgárok, akik már az Egyesült Királyságban élnek és dolgoznak, a jövőben is ugyanúgy éljenek tovább, de az EU-ban élő brit állampolgárok is hasonló elbánásban részesüljenek. Leszögezte, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is együttműködik majd az EU-val mind a külügyek, mind a védelmi kérdések területén, és természetesen a NATO keretein belül is. Philip Hammond kérdésre elmondta: az Egyesült Királyságnak is érdeke, hogy az euró stabil és erős fizetőeszköz legyen.
Mateusz Morawiecki fontosnak nevezte, hogy a szolgáltatások tekintetében a lehetőségeket ne csak fenntartsák, de bővítsék is, ez fontos az EU versenyképessége miatt is. A foglalkoztatásról elmondta: "sok brit él Lengyelországban, de még több lengyel Nagy-Britanniában", ezért fontos, hogy a munkavállalók ne szenvedjenek hátrányt a kilépést követően sem. Az is lényeges szempont, hogy megőrizzék a józanságot a Brexit-tárgyalások során, ne növeljék a bürokráciát, ne hozzanak újabb szabályokat.
Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter arról beszélt, hogy Nagy-Britannia az ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere Szlovákiának, és jelentős brit beruházások vannak az országban. Kiemelte: jövőre indul 1,4 milliárd euró összegben a Jaguar-Land Rover beruházása az országban, amitől jelentős munkahelyteremtést is várnak. Kitért arra: a hivatalos adatok szerint 80 ezer szlovák dolgozik Nagy-Britanniában, nem hivatalos adatok alapján ez a szám mintegy 200 ezer lehet. A szlovák tárcavezető hangsúlyozta: Nagy-Britanniának és az EU-nak mindkét fél számára előnyös megállapodást kell kötnie. Kérdésre elmondta: Szlovákiában sikernek tekinthető az euró bevezetése, egyedüli V4-es ország, amely az eurót használja fizetőeszközként.
Vladimir Bartl cseh ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes megerősítette, hogy fontos a minden félnek előnyös megállapodás, hiszen a V4 és Nagy-Britannia fontos partnerek. Kérdésre közölte: még viták vannak arról, hogy országának érdeke-e az euró bevezetése, az új kormány dolga lesz, hogy eldöntse, érdemes-e csatlakozni az euróövezethez.