A legsokoldalúbb energiahordozó az elektromos áram

A végső energiafelhasználás 2014-ben érte el az elmúlt tíz év legalacsonyabb értékét – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiastatisztikai adatai­ból, amelyet az Eurostat módszertana szerint készített. Azóta újból lassú növekedésnek indult az energiafelhasználás, a háztartások összes energiafelhasználásuk mintegy háromnegyedét fűtésre használják.
Az utóbbi időben jelentősen nőtt a hazai háztartási méretű kiserőművek száma (Fotó: Katona László)
Hazánkban a végső energiafelhasználás 2016-ban 748 petajoule (PJ) volt, 2,7 százalékkal magasabb, mint 2015-ben, ugyanakkor 3,2 százalékkal alacsonyabb, mint 2006-ban – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összesítésében. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat módszertanán alapuló energiamérlegből kiderül, hogy az energiafelhasználás szerkezetében a három legnagyobb arányt képviselő szektor a lakosság, a közlekedés és az ipar (tavalyelőtt 35, 25, valamint 24 százalékos részesedéssel). A végső felhasználáson belül a lakossági energiafelhasználás 2016-ban 258 PJ volt, 3,1 százalékkal magasabb, mint 2015-ben, ugyanakkor 8,3 százalékkal alacsonyabb, mint 2006-ban – húzta alá Scherer Zsolt, a MEKH sajtófőnöke. Hangsúlyozta, ebbe a körbe nem tartozik bele a lakossági közlekedés, a magánfogyasztók ilyen célú felhasználásait ugyanis a közlekedéshez számolják. A háztartások energiafogyasztásának legnagyobb részét a legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a földgáz (45,7 százalék), a megújuló energiaforrások (28,1 százalék) – nagyrészt szilárd biomassza – és a villamos energia (15,3 százalék) teszi ki. Ezt követi a távhő (nyolc százalék), a szén és széntermékek (1,9 százalék), végül pedig a kőolajtermékek (gyakorlatilag PB-gáz – egy százalék). Tavalyelőtt Magyarországon a háztartások energiafelhasználásuk közel háromnegyedét fűtésre fordították, ezt követte a melegvíz-készítés (12,3 százalék), a világítás és elektromos készülékek (9,2 százalék), a főzés (4,4 százalék), legvégül pedig a hűtés (0,1 százalék).

Tipikus területek

A különböző energiahordozóknak tipikus felhasználási területeik vannak – mutatott rá Scherer Zsolt. Például a szenet és a széntermékeket teljes egészében fűtésre fordítjuk, a földgázt pedig 93,1 százalékban fűtési és melegvíz-előállítási célra hasznosítjuk.

Az elektromos áram az egyetlen energiahordozó, amelyet szinte mindenfélére hasznosítottunk 2016-ban: legnagyobb arányban a világító és elektromos berendezéseknél (60,3 százalék), majd melegvíz-előállításhoz (31,4 százalék), fűtéshez (3,8 százalék), főzéshez (3,7 százalék), míg a hűtés az elhasznált éves villamosenergia-mennyiség 0,7 százalékát tette ki. A fűtés, a melegvíz-készítés, valamint a főzés szempontjából a földgáz a legfontosabb energiahordozó: a teljes fűtési célú energiafelhasználás 51 százalékát, a melegvíz-előállítás 39,3 százalékát és a főzés 71 százalékát teszi ki. A legtöbb hazai háztartás gázzal fűt, nem véletlen, hogy az egyszeri téli, tizenkétezer forintos rezsicsökkentés milliárdokban mérhető jelentős megtakarítást hozott.

A távhő a melegvíz-készítés 16, a fűtés 8,2 százalékát fedezi. A PB-gáz a főzés ugyancsak 15,9 százalékát és a melegvíz-előállítás 1,1 százalékát teszi ki, fűtési célú felhasználása azonban napjainkra már elhanyagolható. A megújuló energiaforrások a fűtési energia igényeinek 37,3 százalékát, a melegvíz-előállítás 4,5 százalékát biztosítják, a főzéshez ugyanakkor mindössze 0,2 százalékot.

Teret nyerő megújulók

A háztartások végső energiafelhasználása 2006 óta minden energiahordozó esetében csökkent, kivéve a megújulókat – mutatott rá Scherer Zsolt. Jelentősen csökkent a lakosság szén- és PB-gáz felhasználása. Szén esetében tíz év alatt közel a felére, PB-gáznál pedig egyharmadára. A vizsgált tízéves időtartamban a háztartási földgáz- és távhőfelhasználás is csökkent, 23, illetve 26 százalékkal. A földgáz és a megújulók változásának ellentétes iránya és a két termék bizonyos feltételek melletti helyettesíthetősége arra enged következtetni, hogy 2006 és 2016 között a fűtési célra történő végső energiafelhasználáson belül a elsősorban földgáz kárára nőtt a megújulók aránya.

A háztartási méretű kiserőművek száma az utóbbi időben jelentős növekedést mutatott. Ezek összes beépített teljesítőképessége 2016 végére elérte a 165 MW-ot. Összehasonlításképpen a hazai villamosenergia-rendszer összes beépített teljesítménye 8738 MW, a 2016-os, év végi állapot szerint. A háztartási méretű kiserőművek tavalyelőtt 99 százalékban napenergiát hasznosítottak, a háztartási célra megtermelt áram tekintetében a napenergia a leginkább elterjedt és használt megújuló energiaforrás.
Ha 2015-höz viszonyítjuk a vizsgált esztendőt és a változásokat, a háztartások végső energiafelhasználása a szén és széntermékek esetében 27, a földgáz hét, a távhő öt, a villamos energia egy százalékkal nőtt, a PB-gáz és a megújulók mennyisége pedig csökkent.

Vizsgálati módszerek

Egy uniós rendelet 2015-től új statisztikai jelentéstételi kötelezettségként előírja a háztartások energiafelhasználásának felhasználási célok szerinti bontását. A háztartások felhasználási célok szerinti végső energiafelhasználására vonatkozó információk a Központi Statisztikai Hivatal által rendszeresen végrehajtott Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételének felhasználásán alapulnak.
Az új módszertan szerinti eredmények érintették Magyarország megújulóenergia-felhasználási részarányát is, mivel az Európai Unió vonatkozó irányelve értelmében a közvetlen fűtési célú biomassza-felhasználás is részét képezi a megújuló energia részaránynak.

A megújuló energiaforrásokból előállított teljes energia felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 14,2 százalék volt, továbbá a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a villamosenergia-felhasználásban 7,2, a fűtés és hűtésben 20,8, a közlekedésben pedig 7,4 százalék volt tavalyelőtt Magyarországon.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozásai Hivatal 2012-től látja el az egységes nemzeti energiastatisztikával kapcsolatos feladatokat. A MEKH honlapján közzéteszi az adatokat, továbbá a nemzetközi szervezeteknek adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesít, például az Eurostatnak.
A MEKH hivatalos statisztikai termékei előállításához az adatokat az úgynevezett. Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében gyűjti: több mint nyolcezer adatszolgáltatóval áll kapcsolatban, továbbá felhasználja a hatósági adatgyűjtéseiből származó adatokat is. A MEKH ugyanis a hazai energetikai ipar felügyeleti szerve, így hatósági adatszolgáltatásra kötelezettek többek között a villamosenergia-, földgáz-, illetve távhőiparágban tevékenykedő, engedéllyel rendelkező társaságok is.

Az adatok felvétele bizonyos esetekben teljes körű (például a primer fosszilis energiahordozók hazai kitermelésére vonatkozóan vagy a nagyvállalatok esetében), bizonyos esetekben pedig mintavétellel történik az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek kijelölése.

A honlapján található tájékoztatási naptár alapján a MEKH havi és éves adatokat tesz közzé. Így például megtalálható Magyarország primer belföldi energiafelhasználása, annak összetétele, illetve az egyes ágazatok részesedése az ipar energiafelhasználásából, a megújulókat tekintve pedig a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztáson belül, valamint az elsődleges megújuló energiahordozók termelése és felhasználása. Az adatok értelmezését módszertani dokumentációk is segítik.

A háztartási energia háromnegyedét fűtésre fordítjuk

A háztartások a felhasznált energiát fűtésre, hűtésre, használati melegvíz-készítésre, főzésre, világításra és elektromos készülékek üzemeltetésére fordítják. A háztartások által felhasznált legfontosabb energiahordozók a – legnagyobb arányban fűtésre használt – földgáz, a megújuló energia és a távhő, valamint a legnagyobbrészt világításra és elektromos berendezések üzemeltetésére használt villamos energia. A háztartások összes energiafelhasználásuk mintegy háromnegyedét fűtésre fordítják, az összes energiafelhasználásuk közel fele földgáz, további huszonnyolc százalék pedig megújuló energia – azon belül nagyrészt szilárd biomassza-felhasználás.

Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült