Gazdaság

A legfontosabb idei adómódosítások

A családoknak és a kisvállalkozásoknak tovább mérséklődnek a kiadásai, és a bankoknak sem kell vállalniuk további terheket

Több pénz marad a családoknál, azonban a távközlési cégeknek, a kereskedelmi tévécsatornáknak, valamint az üzletláncoknak magasabb terhekkel kell számolniuk. A bankok „megúszták” a különadó emelését, sőt az OTP az orosz válság miatt kedvezményeket kap. Kisebb-nagyobb adóváltozásokkal kell szembenéznünk az idén.

áruházlánc 20150105
Van még tartalékuk az áruházláncoknak, nyereség a kereskedelmet érintő átalakulások ellenére is jöhet (Fotó: Csudai Sándor)

Azok a párok, akik az idén kötnek házasságot, legfeljebb két éven keresztül havi 31 250 forintos adóalap-kedvezményt kapnak, azaz ötezer-ötezer forinttal lesz csökkenthető a személyi jövedelemadó mértéke a gyermektelenek számára. Az állam összességben kétszáznegyvenezer forinttal támogathatja a friss házasokat. Abban az esetben, ha a házasságkötést követő huszonnégy hónapon belül gyermekük születik, már a családi adó- és járulékrendszer szabályai szerint fizethetnék közterheiket. A szülőknek az idén még nélkülözniük kell a két gyermek után járó magasabb adóalap-kedvezményt. A kormány tervei szerint 2016 és 2019 között évente kétezer-ötszáz forinttal növelnék gyermekenként az adókedvezményt, ami így tízezer forintról négy év alatt fokozatosan húszezer forintra emelkedne.

Átalakuló kereskedelem

Jelentős többletteherrel kell számolniuk a kiskereskedelmi láncoknak, mivel nő az élelmiszer-felügyeleti díj, a korábbi 0,1 százalékról sávosan hat százalékra. Lapunknak korábban szakértők úgy nyilatkoztak, hogy van még tartalékuk az áruházláncoknak, amelyek a várakozások szerint az idén – csekélyebb mértékben ugyan, de – szintén nyereséges esztendőt várnak.

Az áfacsalásokkal szemben folytatott harc másik fontos eszköze az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, közismert nevén az ekáer. Ennek lényege, hogy a kereskedelmi szektor egészét, tehát a termelőket, értékesítőket és a szállítókat is nyomon tudja követni az online rendszer segítségével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A rendszer ugyan január 1-jétől kötelező, de februárig türelmi időt kaptak az érintettek, addig az adóhatóság nem szankcionál.

Az online pénztárgépeket már az előző évben bevezette a Nemzetgazdasági Minisztérium a kereskedelem nagy részében, az idén a szolgáltató szektornak is be kell vezetnie az elektronikus rendszert, például a fodrászoknak. Ennek oka, hogy a kereskedelemben sikeresnek bizonyult az egyébként döcögős átállás: jelentősen emelkedett a bevallott bevétel, emellett egyszerűbben ellenőriz az adóhatóság.

Február és december között rendkívüli egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a dohánygyártóknak a cigaretták, szivarok és egyéb más dohánytermékek után az árbevétel arányában. Ez azt jelenti, hogy harmincmillió forintig 0,2 százalék, harminc- és hatvanmillió forint között 2,5 százalék, hatvanmillió forint felett pedig már 4,5 százalék a hozzájárulás mértéke. A kormány az így beszedett különadót az egészségügybe invesztálná.

Fontos változás, hogy az úgynevezett chipsadót, tehát az egészségtelen termékekre korábban bevezetett különadót kiterjesztik az alkoholos italokra is. A méz tartalmú italokat leszámítva az összes szeszes ital után népegészségügyi termékdíjat kell fizetni, amelynek mértéke húsz forinttól kilencszáz forintig terjedhet literenként.

Új rendszer a vállalkozásoknál

A vállalkozói szféra szinte egészét érintik az adóváltozások. Elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások járnak jobban. A kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalkozói adót (kiva) választónak a tapasztalatok alapján mindkét adónemnél újabb adminisztrációt csökkentő, jogalkalmazást könnyítő módosítások léptek életbe. A „katásoknak” eltörölték a vállalkozás szünetelésére vonatkozó havi bejelentési kötelezettséget, illetve lazítottak a megszűnéskori szabályokon is.

A kisvállalati adót választók körében pedig nagy könnyebbséget jelent, hogy megszüntették az adóelőleg megállapításának, bevallásának és megfizetésének havi kötelezettségét, így jövőre már minden adózó egységesen, negyedévente tesz majd eleget ezeknek az előírásoknak. Szintén új elemnek számít, hogy a cégeknek az új év első napjától lehetősége nyílik társasági adófizetési kötelezettségük csökkentésére felsőoktatási intézmények támogatása esetén is, ezzel az eredeti adófizetési kötelezettségük akár tíz százalékát is megspórolhatják.

A tételes áfaösszesítő határa kétmillió forintról egymillió forintra csökkent, ami azt jelenti, hogy 3 703 703 forint felett minden vásárolt és értékesített termék után számlával kell elszámolni az adóhatóság felé. Az intézkedés a nonprofit szervezetek, a költségvetési szervek, illetve az egyéni és társas vállalkozások számára több papírmunkát jelent, a NAV viszont egyszerűbben tud ellenőrizni. Megszűnik a távközlési adó társasági adóból történő levonásának a lehetősége is.

Bankszektor, média

A bankrendszernek nem kell már az idén a különadó emelésével szembenéznie, azonban az orosz válság érezteti hatását. Az ukrán helyzet miatt a legnagyobb hazai bank, az OTP óriási veszteséget szenvedett el, a kiesés miatt ötmilliárd forinttal csökkenhet a bankadója. Vagyonarányos adót kell fizetnie a befektetési alapoknak a forgalmazási díj egynegyede után. A magánszemélyek részére nyújtott portfóliókezelés sem lesz többé adómentes.

Változik a reklámadóról szóló törvény is. Ennek egyik lényeges eleme, hogy az adó legfelső negyven százalékos kulcsa ötven százalékra emelkedik. Emellett a médiavállalkozások kiválthatják a nyilatkozattételi kötelezettségüket az adóhivatalnak adott bejelentéssel, valamint mentesülhetnek a reklámadó-fizetés alól a Google-tól és a Facebooktól megrendelt hirdetések.