Gazdaság
A kunok és jászok nyomában
Az Észak-Alföldön az elmúlt évszázadok emlékei minden településen ráköszönnek a látogatóra
A Rep-Tár repüléstörténeti kiállításon nyugdíjazott és restaurált gépek mellett 4D-s mozi és szimulátorok várják az érdeklődőt
Kelet-Közép-Európában egyedülálló repüléstörténeti kiállítás fogadja a Szolnokra látogatókat: a RepTár, a város repülőmúzeuma idén szeptember elsején nyitotta meg kapuit. A mintegy 4500 négyzetméter fedett kiállítótérben és a hatvanezer négyzetméteres alapterületen a nyugdíjazott és restaurált gépek mellett számos interaktív eszköz kínál különleges élményt a látogatóknak.
A haditechnikai gyűjtemény a városközponttól alig tízpercnyi sétára található, amelynek a műemlékké nyilvánított indóház, a mellette található hangár és vízház, valamint az ezeket övező terület ad otthont.
A múzeum kollekcióját a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakembereinek segítségével állították össze. A kiállított tárgyak között hadi repülőgépek, helikopterek, haditechnikai eszközök éppúgy megtalálhatók, mint a hajtóműmodellek és a hazai repüléstörténet egyéb relikviái. Akiket az adatok kevésbé kötnek le, azok számára pedig interaktív és elektronikai eszközök teszik élvezetessé a múzeumi sétát.
A gyerekeket játszótér, a felfrissülni vágyókat kávézó, a kalandor szívűeket pedig akadálypálya várja. Ki lehet próbálni a 4D-s mozit vagy a repülőgép-szimulátorokat is.
Szolnokon járva a történelem és a technika mellett nem szabad kihagyni a kényeztető finomságokat sem. A Sörárium és látványfőzde Szolnok szívében Magyarország első és egyetlen interaktív sörmúzeuma.
A 2016 nyarán nyílt „tárlat” különleges gasztrokulturális tér, sörkedvelők, baráti társaságok és kikapcsolódást kereső családok számára.
A múzeum szórakoztatva mutatja be a sör történetét, az emberi kultúrára gyakorolt hatásait csakúgy, mint a sörfajtákat, azok sajátosságait, valamint a legrégebbi és legjelentősebb márkákat. A Sörárium Szolnokon, a városháza felújított és kifejezetten a múzeum számára átalakított pincéjében található.
Jászberény és Lehel kürtje
Jászberényben járva a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal részét képező látogatóközpontba és a Jász Múzeumba is érdemes ellátogatni. A Jász Látogatóközpont interaktív kiállításának alapötletét a jászok, a kiskunok és nagykunok közös privilégiális ládája ihlette. Ebben őrizték a Jászkunok legfontosabb iratait, okleveleit. A bonyolult zárszerkezetnek köszönhetően csak a három kapitánynál őrzött kulcsok egyidejű elfordításával lehetett kinyitni a ládát. A kulcslyukon keresztül azonban a látogató manapság már bármikor bepillanthat a Jászság „kincseibe”.
A látogatóközpont időutazásra is csalogatja az odalátogatót: Lehel és Konrád mondája, a betelepülés körülményei, a török idők, az elzálogosítás időszaka, a Rákóczi-szabadságharc, a redemptio, az 1848–49-es szabadságharc a tavaszi hadjárata mind-mind dicső emlékekkel gazdagította a magyar történelmet. Az itt látható interaktív kiállítás során szinte minden században találkozhat az érdeklődő olyan eseménnyel, amelynek nyomán joggal gondolhatja, a jászok nélkül más lenne ma Magyarország.
A látogatóközpont külön figyelmet szentel Jászberény híres szülöttjének, Déryné Széppataki Rózának. Miközben a több száz évvel ezelőtti természeti világba is elkalauzol a tárlat, és az érdeklődő betekintést nyerhet a jászok gazdag lovas hagyományaiba is.
A Jász Múzeum gyűjteményének legkiemelkedőbb darabja azonban kétségtelenül a 10-11. századból, Bizáncból származó, gazdagon faragott elefántagyar kürt, amelyhez egyik legismertebb ősi magyar mondánk fűződik. A kürtöt a 17. században még Jászkürt néven emlegették, ám ma már szinte mindenki csak Lehel kürtjeként ismeri.
A vér nem válik vízzé
Karcag a Jászkun kapitányok nyomában utazókat a Nagykun Látogatóközpontban várja, ahol interaktív, újszerű eszközök segítségével lehet információkat szerezni a kunok eredetéről, kultúrájáról, a legfontosabb történelmi eseményekről, életmódbeli sajátosságokról a 13. századtól napjainkig. Az előtérben egy régi, bontott karcagi kapun keresztül indulhat el az érdeklődő az időutazásra: a jelenből a múltba. Láthatók a Képes Krónika kun ábrázolásai, a belső-ázsiai nomád népek életképei, kőbálványok, kunbabák.
A jurta a nagyállattartó, nomád kunok életmódjára emlékeztet.
Meg lehet hallgatni itt is a Kun Miatyánkot, miközben különböző játékos programok segítségével érdekes információkat kaphatnak a látogatók az itt élő – egykori és mai – kunok, valamint leszármazottaik életéről, viselkedéséről, szokásairól, kultúrájáról.
S ha érdekli a lelkes turistát, hogy „folyik-e kun vér” az ereiben, örökölt-e valamit a konok kunok tulajdonságaiból, akkor kitölthet egy speciális kun tesztet a számítógépen. Aztán sokan elcsodálkozhatnak azon a régi közmondáson, amely szerint „A vér nem válik vízzé”.